A Vár bármikor megér egy többórás bóklászást, főleg akkor, ha a Budavári Palota, a Halászbástya és a Mátyás-templom alkotta trión kívül kíváncsi vagy a rejtélyes utcákra, ódon épületekre is, amelyeket könyvekből nem ismerhetsz meg igazán.
A természetjárók kedvelt célpontja a Visegrádi-hegységben található Holdvilág-árok, amely a régészek között is nagy népszerűségnek örvend.
Egy romantikus pusztatemplomról, egy magára hagyott erdei templomromról és egy őskohómúzeumról szól ez a beszámoló.
Messzelátó
A legszabadabb börtönélmény – Ranzinger Vince-kilátó
(Írta: Dabis Balázs Silvius)
A tatabányai Csúcsos-hegyen álló 30 méteres műtárgyat évtizedeken át a bányászok használták. Az aknatorony akkor még az innen 20 km-re található Muta-hegyen állt. Amikor a kitermelés ott 1978-ban véget ért, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület (OMBKE) Tatabányai Helyi Szervezete megmentette az ipartörténeti jelentőségű létesítményt, és Tatabánya városával összefogva, 1980-ban új értelmet nyert a kicsit birodalmi lépegetőre emlékeztető monstrum. Szétszerelték, felszállították a hegytetőre, és kilátót csináltak belőle. 2008-ban felújították, s akkor nevezték át Aknatorony-kilátóról Ranzinger Vince-kilátóvá.
A Hónap Turistaháza
Nyírfa turistaház – Velence nyugalomszigete
(Írta: Nagy Loránd István)
Nyugat felé menni klassz dolog, kevésbé ismert vidékeket felfedezni pedig még inkább az. Amikor rájöttünk, hogy van egy Velence, amelyik nem az a bizonyos tóparti város, hanem egy Zala megyei község része, kíváncsiak lettünk. Kiderült az is, hogy a hajdani iskolaépületben turistaház üzemel, ráadásul egy nagyon barátságos árfekvésű. Odamentünk, kipróbáltuk.
Élet a Kéken
Alföldi Kéktúra – A betyárkirály szülőföldjén
(Írta: Horváth Béla)
Mostani túránkat az Öttömöshöz közeli Petróczi-iskolánál kezdjük, átvágunk a Dorozsma–Majsai-homokhát tanyavilágán, majd néhány méter szintvesztéssel, Ópusztaszert is érintve leereszkedünk a Dél-Tisza-völgybe. Mindszentnél komppal keresztezzük a Tiszát, majd a városba besétálva fejezzük be az utunkat.
Két keréken
Pilisi tekerés
(Írta: Nógrádi Attila)
A Pilisi Parkerdő Zrt. 28 különböző hosszúságú és nehézségű kerékpáros túraútvonalat festett fel és adott át a főváros környéki erdőkben. A mintegy 600 kilométernyi jelzett útvonalból csak az nem találhat magának és felszerelésének megfelelő túrát, aki be van oltva kerékpározás ellen. A bőség zavarával küszködve szemezgettünk az útvonalak között, de végül sikerült kiválasztani az egyik legszebbet.
Terepfutás
Doppingolj pihenéssel!
(Írta: Balla Réka)
Valakinek 3 óra gyaloglás után is jólesik az ülés, más egy 23 órás távnak sem fél nekimenni. A lényeg, hogy mozogjunk, illetve az, hogy utána pihenjünk, de jól. Trendi dolog lett a futás, a teljesítménytúrázás és a terepfutás is, akár a Margit-szigeten, akár többnapos extrém túrákon a hegyekben. Érdemes szakemberektől vagy tapasztaltabbaktól tanácsokat kérni, ellesni a technikáikat, hogy ne hangozhasson el ez a mondat másnap: „De jó lett volna, ha ezt nekem valaki előtte mondja.” Bár a brit kutatók nagyon tevékenyek, mi inkább maratonfutónak, terepfutónak, túravezetőnek és hegymászónak tettük fel a kérdést, és az ő tanácsaikat szedtük össze a lehető leghatékonyabb regenerálódás témájában.
Zöldhullám
Inváziós fák Magyarországon
(Írta: Nagy Loránd István)
Amerika felfedezését követően növény- és állatfajok sokasága jelent meg a vén kontinensen, jelentősen átformálva az adott táj arculatát. A tudatosan betelepítettek zömére – köztük például a paradicsomra, a burgonyára vagy a kukoricára – életminőségünket javító fajokként tekinthetünk, akadnak azonban olyanok is, amelyek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, illetve csak véletlen behurcolás „áldozatai” lettek. Történetük nem ért véget. Bolygónk biológiai sokféleségét nemcsak az élőhelyek pusztulása, zsugorodása vagy felaprózódása, hanem biológia inváziók egész sora is veszélyezteti. Cikkünkben olyan, Magyarországon egykoron ígéretesnek gondolt, sokak számára ma is megélhetést jelentő növényeket mutatunk be, amelyek napjainkra a hazai természetvédelem legádázabb ellenségei lettek.
Kacsafarkú szender
(Írta: Nagy Loránd István)
Nem védett, világállománya stabil, elterjedési területe hatalmas, megjelenése nem kifejezetten extravagáns, mégis különleges és szerethető. Táplálkozás közben légi akrobata módjára lebeg a virágok előtt, sokáig azonban nem időzik egy helyben – villámgyorsan, cikázva tovaszáll, hogy új nektárforrást keressen. Résen kell lenni, ha lencsevégre akarjuk kapni.
Mikokozmosz
Nyár, vargányák, beavatás
(Írta: Szerecz György)
Minden évben, ahogy a nyár közeledik, mint az olimpia lázában égő szurkoló az érmeket, úgy várja a vérbeli gombász a híradást: mikor és hol bukkan fel először vargánya. Ami a kezdő vadásznak az első vaddisznó leterítése, a horgásznak az első márna megakasztása, egy gombásznak az az első vargánya becserkészése. Ez a felnőtté avatás meghitt aktusa.
