Ízelítő a tartalomból

MTSZ HÍRADÓ

Megújult a turistajelzések szabványa
(Írta: Magyar Természetjáró Szövetség)
Már mindenki találkozott a fák törzsére, sziklákra vagy oszlopokra festett, színes sávokkal és alakzatokkal, ugyanakkor vannak, akik nem feltétlenül tudják, hogy a különböző színek és formák mit jelölnek. Azt pedig még kevesebben, hogy most mi változott. Cikkünkből minden kiderül.

JELVÉNYVADÁSZ
Mátrai képesfák nyomában
(Írta: Szigeti Ferenc Albert)
Országszerte találkozhatunk úgynevezett képesfákkal, amelyeket gyakran szent fáknak vagy Mária-fáknak is neveznek. A Mátra kevésbé járt keleti gerincén pedig éppenséggel több is látható még e különleges kulturális örökségünkből, kiváló, ünnepi alkalmakhoz is méltó túratematikát kínálva ezzel.

METEO
Túrázz a felhők felett, ahol mindig süt a nap
(Írta: Gaál Nikolett)
Elsőre talán hihetetlennek tűnik, hogy akár a felhők felett is túrázhatunk hazánkban, de ez a jelenség nem is olyan ritka. Létezik ugyanis egy időjárási helyzet, amelynek következtében a hegycsúcsok kilógnak a felhőkből, és ott szikrázó napsütés vár ránk, a hegyről letekintve pedig olyan érzésünk lehet, mintha egy „felhődunyha” ölelné körül a hegyet.

MESÉL A TÉRKÉP
A Börzsöny regélő vasútvonalai
(Írta: Lánczi Péter)
A Börzsöny egykoron hazánk egyik legsűrűbb keskeny nyomtávú vasúti hálózatával büszkélkedhetett, amely közel 200 kilométer hosszan kanyargott a hegység legmeredekebb és legvadregényesebb részein. Mára csupán néhány kilométernyi megmaradt pályaszakaszon zajlik forgalom, de a hegységet anno meghódító kisvasút sokszor látványos nyomait ma is úton-útfélen megtaláljuk.

TUDÁSTÁR
Kaptárkövek földjén – Kőből faragott világ a Bükkalján
(Írta: Tóth Judit)

A Bükk és az Alföld találkozásánál fekvő Bükkalja egy gyönyörű, dimbes-dombos vidék, amely különleges látnivalók sokaságát rejti. Ha felkeressük a még ma is titkokkal teli kaptárköveket és a bükkaljai kőkultúra többi emlékét, nemcsak nagyszerű túraélmények várnak ránk, de egy különleges időutazás részesei is lehetünk.

Fekete bödöncsiga – Egy bennszülött maradványfaj a kihalás szélén
(Írta: Nagy Loránd István)
„Állandó hőfokú forrásokban (langyos hévizekben) és azok kifolyásaiban köveken, a fenéken vagy vízi növényeken, rendesen tömegesen él, pl. a tatai angolkert forrásainak kivezető árkában a kövek már messziről sötétlenek a rájuk telepedett csigák tömegeitől” – áll Soós Lajos 1943-ban megjelent, A Kárpát-medence Mollusca-faunája című művében. Ma más a valóság: cikkünk főszereplőjének már csak négy természetes populációja él a világon, amelyek közül az egyik
Kács nevével fonódott össze.

HISTÓRIA
A komáromi Csillagerőd – Ahová látogató még sosem tehette be a lábát
(Írta: Hidvégi Brigitta)
Bár már százötven éve áll, a nagyközönség számára még sosem tárták ki a komáromi erődrendszer legkisebb magyarországi tagjának kapuit. Egészen mostanáig. Az épület kalandos életutat tudhat maga mögött: volt laktanya, internálótábor, és még káposztát is savanyítottak itt egy időben, most pedig az európai szobrászművészet remekeit vonultatja fel gipszmásolatok formájában.

MESSZELÁTÓ
Magyarország legkülönlegesebb kilátója
(Írta: Szigeti Ferenc Albert)
A Mátra nyugati gerincének végén elhelyezkedő Nyikom 764 méter magas csúcsán álló, különös hangzású Gortva–Jójárt-kilátó több szempontból is különleges célpont. Ugyanis nem pusztán egy jól megépített, fedett kilátó, hanem egy bivakként is üzemelő, mindenki előtt nyitva álló épület, amely ráadásul egyben kapu a Mátra kevésbé ismert szegleteinek felfedezéséhez.

TOP10
Különös „dolgok” a természetben
(Írta: Turista Magazin)
Földből előtörő metrókocsi, óriáskéz a hegyoldalban, piros telefonkészülék az erdő szélén és egy hatalmas, vízben álló monstrum is bekerült – egyebek mellett – top 10-es válogatásunkba. A meglehetősen szubjektív gyűjtésünk célja meglehetősen egyszerű volt: igyekeztünk azokat a dolgokat összeszedni, amelyek emlékezetes meglepetésként maradtak meg bennünk terepi élményeink közül.

AZ ERDÉSZ VÁLASZOL
Hazai fenyveseink területének változása
(Írta: Lomniczi Gergely)
A kérdés: „Nem tudom, hogy valós-e az észrevételem, de nekem úgy tűnik, hogy 30-40 évvel ezelőtt sokkal több fenyőerdőnk volt. Nem volt olyan turistaház, amelynek az udvarán ne állt volna több nagy lucfenyő. A legtöbbet a Bükkben, a Mátrában kirándulok, de itt manapság egyértelműen kevesebb fenyőt látok. Olvastam korábban a Turista Magazinban, hogy a globális éghajlatváltozás nem kedvez ezeknek a fáknak Magyarországon. De mire kell készülnünk, teljesen eltűnnek a fenyveseink?” S aki válaszolt: Lomniczi Gergely, erdőmérnök.

KITEKINTŐ
Téli (idő)utazás a Kassai-hegyekben
(Írta: Szigeti Ferenc Albert)
A Kassai-hegyeknek a Kojsói-havas gyephavasában tetőző főgerince télen is ideális túraterep, köszönhetően a menedékházak sűrű láncolatának. Ráadásul egykoron nagy turistaélet zajlott itt, amelyet szintén érdemes megismerni.

GASZTRO
Az ünnepek növényei és ételei
(Írta: Dénes Andrea)
Közeledik a karácsony, ezért most a téli ünnepkör szokásaihoz kötődő és a terített asztalokon felbukkanó növényeket járjuk körül. És persze főzünk is belőlük némi erdei hozzávalóval fűszerezve.

ERDŐMÁNIA
Élőhelyfejlesztés: ökológiai egyensúly és ellenálló képesség
(Írta: Lomniczi Gergely, Rétalji Igor)
A vadon élő állatok az erdei ökoszisztéma nélkülözhetetlen szereplői. A természetközeli erdőgazdálkodással kialakult élőhelyi sokszínűség nem csupán az erdei fauna számára biztosítja a kedvező életfeltételeket, hiszen az így kezelt erdők biodiverzitása, egyensúlya, ezáltal a klímaváltozás hatásaival szembeni ellenálló képessége is növekszik. Cikkünkben az állami erdőgazdaságok által megvalósított, az erdei ökoszisztéma egészére is kedvező hatást gyakorló,
veszélyeztetett, védett fajok számára élőhelyet teremtő, természetvédelmi célú programokat mutatunk be.