2023/5
Íme, tíz olyan hely, amelyet érdemes a bakancslistánkra venni, ha az Alföldön járunk.
Általában egy túrázó akkor érkezik meg az Alföld kék útjára, ha már
egészen belemelegedett az országjárásba, megigézte a vándorlás szabadságérzete,
és e mámorító élmény átéléséhez új terepet keres.
Petőfi Sándor nagy költő és nagy távgyalogló volt. Kora neves emberei közül talán senki se járta be úgy keresztbe-kasul Magyarországot, mint ő.
Az Alföld ezer arca
Jó eséllyel nincs olyan ember ebben az országban, aki ne kötődne, kapcsolódna valamilyen módon az Alföldhöz, amely mindezek ellenére méltatlanul kevés figyelmet kap a hazai természetjáróktól. Pedig a mostani lapszámunk is remek bizonyíték arra, hogy rengeteg túraútvonalat, gazdag élővilágot és izgalmas épületeket fedezhetünk fel a korántsem egyhangú síkságon. Aki alaposabban is meg szeretné ismerni a hely hangulatát, lakóit, annak elsősorban az Alföldi Kéktúra (AK) lejárását javasoljuk Szekszárdtól egészen Sátoraljaújhelyig közel 870 km-en keresztül. Az Alföld sokszínűségére jellemző, hogy még az AK teljesítésével is csak ízelítőt kaphatunk belőle, ezért a mostani számunkba meg sem próbáltunk mindent bezsúfolni, sokkal inkább kedvenc helyeinket igyekeztünk összeszedni. Remélem, sikerrel.
Nógrádi Attila
főszerkesztő
Petőfi nyomában
Különleges helyszínek, amelyek megihlették a költőt
Petőfi Sándor két dolgot bizonyosan szenvedélyesen szeretett: verseket írni és utazni, bejárta szinte az egész országot. Ezúttal olyan emlékhelyeket gyűjtöttünk össze, ahol a forradalom lánglelkű poétája nem csupán megfordult, hanem élt, alkotott, vagy éppen szerelembe esett. Szubjektív válogatás következik.
Meteo
Optikai illúziók a légkörben
Verőfényes napsütéses időben a szántóföldek felett vagy a meleg aszfalton sokszor olyan tükröződések jelennek meg, mintha hatalmas pocsolyák hevernének a földön előttünk. Azonban hiába közeledünk feléjük, mégsem tudjuk őket utolérni, hirtelen „felszáradnak”, avagy elillannak a semmibe, mintha ott sem lettek volna. Néha igen nehéz elhinni, hogy tényleg nem voltak ott, és csak a szemünk káprázott, pedig hihetetlenül élethűnek láttuk őket.
Interjú
Az Alföldi Kéktúra úttörői
Az 1996-ban felavatott Alföldi Kéktúra teljesítése sokat fejlődött az elmúlt közel három évtizedben. Az első évben még katonai térképekkel kellett rajta tájékozódni, mert a felfestés nem volt teljes, és négy igazolófüzet is kellett hozzá. Erről a „hőskorról” kérdeztük az avatótúra két főszervezőjét, Matolcsi Györgyöt és Kovács Sándort, az Eötvös Loránd Természetbarát Egyesület akkori vezetőit.
Túrapraktika
Éjjel a pusztában – menedékek az Alföldi Kéktúra mentén
Havi válogatásunkban az Alföldi Kéktúra néhány éjszakázóhelyét mutatjuk be. És bár az Országos Kékkör turisztikai felszereltsége éppen itt a legszegényebb, kint alvásra ideális kilátókat, erdőligeteket és pihenőhelyeket errefelé is találunk.
Rejtett kincseink
Ahol a kakukk ébreszt, a fülemüle altat – A Kis-Sárrét
Kevesen ismerik, még kevesebben jártak itt, pedig a magyar–román határnál található Kis-Sárrét nemcsak a Körös–Maros Nemzeti Park egyik legváltozatosabb részterülete, de az ország egyik legszebb és természeti értékekben leggazdagabb vidéke is.
Tudástár
Évezredek emlékeit őrzik az alföldi kurgánok
Az Alföld jellegzetes tájképi elemei a kunhalmok, amelyekből hajdan több tízezer lehetett a Kárpát-medencében. Mára azonban – az emberi tevékenység miatt – ezeknek egy része eltűnt, pedig a halmok azon túl, hogy korai történelmünk fontos emlékei, természetvédelmi szempontból is értékesek.