2022/4
Az ország egyik legjobb gerinctúrája
A Cserhát apró falvainak felfedezése bringáért kiált. Adunk egy kis ízelítőt erről a gyönyörű, de kevésbé felkapott vidékről.
Helyszíni riportunkban utánajártunk e különleges település vonzerejének.
Hol a történelem a mesével összefolyik: Palócföld-különszám
Hunfalvy János írta le e szavakkal Ajnácskőt, s bizony nincs is ennél jobb jellemzése az egyébként meglehetősen képlékeny Palócföld-képnek. A palócok eredete és a Palócföld kiterjedése ugyanis messze nem egyértelmű, ugyanakkor a palócok egy igen jellemző vonása, a fokozott (népi) vallásosság nagyon is szembetűnő e vadregényes tájban: kegyhelyek, útszéli keresztek, kápolnák, regélő kövek kísérik utunkat. A tágabb értelemben vett Palócföld minden szépségét persze nem tudjuk bemutatni tematikus lapszámunkban, szokásunkhoz híven ezért inkább a kevésbé ismert helyszínekre és túratematikákra fókuszálunk.
Ízelítő a tartalomból
TUDTAD-E
Rekordok a Mátrából
(Írta: Nagy Loránd István)
Tematikus összeállításunkból többek között kiderül, hogy melyik forrásunk van legközelebb az ország csúcsához; hogy hol gyönyörködhetsz a legmagasabb természetes vízesésünkben; hogy hol található az ország legmagasabban fekvő tava; hogy melyik hazai településünk van a legközelebb az éghez és hogy miben egyedülálló a Csörgő-lyuk.
REJTETT KINCSEINK
Vadregényes gerinctúra és ősi templomok a határsávban
(Írta: Szigeti Ferenc Albert)
Minden értelemben határterületen mozgunk a Gömöri-Erdőhát vadregényes, hegyvidékeket idézően keskeny gerincén. A Pogányvár sziklájáról körbetekintve elmélázunk a Palócföld mibenlétén, majd Árpád-kori templomokhoz ereszkedünk le a Hangony-patak völgyébe.
MESÉL A TÉRKÉP
A faúsztatás emlékei a Börzsönyben
(Írta: Lánczi Péter)
Kevesek által ismert tény, hogy anno a Börzsöny is otthont adott a magasabb hegyvidékekre jellemző fakitermelési módszernek, amelynek segítségével hazánkban páratlan módon, fél évszázadon át szállították a kivágott fát, majdnem egészen a Dunáig. Érdekes nyomait helyenként a mai napig felfedezhetjük az erdőben, emlékét pedig a földrajzi nevek mellett a Királyréti Kirándulóközpont kiállítása is őrzi.
HISTÓRIA
Festői fekvésű várkastély Szlovákia aprócska városában
(Írta: Hidvégi Brigitta)
Nem fordult elő sokszor, hogy az országhatárunkon kívül elhelyezkedő épületet mutattunk be ebben a rovatban, ezúttal azonban kivételesen Szlovákiában kalandoztunk. Kékkő mindössze kétórányi autóútra fekszik Budapesttől, és idilli, dimbes-dombos környezete egy különleges épületet rejt.
ZÖLDHULLÁM
Májusi cserebogár: rajzásra készen
(Írta: Nagy Loránd István)
Az egyik legádázabb mező- és erdőgazdasági kártevőként számontartott májusi cserebogárral valószínűleg rengeteg hazai természetjáró találkozott már, azt viszont csak kevesen tudják, hogy e teljes átalakulással fejlődő rovar tömeges rajzására háromévenként kerül sor Magyarország egy-egy területén. Hogy miért nem országosan? Azért, mert e cserebogárfajnak hét törzse van jelen a Kárpát-medencében, az egyes törzsek képviselőinek rajzása pedig más-más évben következik be.
JELVÉNYVADÁSZ
A Karancs- és a Medves-vidék élményekben bővelkedő csúcsain
(Írta: Lánczi Péter)
Aligha fér hozzá kétség, hogy máshol az országban ennyi lenyűgöző látnivalót és érdekességet ilyen kis területen nem találunk, mint a határ menti Karancs- és a Medves-vidéken. Van egy szuper tematikánk a felfedezésükre!
VÁROSI SÉTA
Egy cserháti falu – Terény
(Írta: Joó Annamária)
A Cserhát lankái között fekvő települést alig háromszáznyolcvanan lakják, mégis olyan kuriózumokkal bír, amelyekért messzi földről érkeznek ide látogatók, ráadásul az utóbbi években egyre több városlakó választja otthonául. Mi lehet vonzerejének a titka? Ennek jártunk utána helyszíni riportunkban.
TOP 10
Válogatás a „palóc karszt” földtudományi értékeiből
(Írta: Veres Zsolt)
Id. Noszky Jenő geológus 1940-ben a homokkővel fedett észak-magyarországi területeket „palóc karsztnak” nevezte el. Bár a karszt kifejezést tudományos értelemben nem használjuk a homokkő esetében, a hasonlat mégis jogos lehet a Palócföld homokkővel fedett vidékének hazai szinten is egyedülálló formakincse kapcsán. Pillantsunk be ebbe a különleges és jórészt ismeretlen világba!
ÖKOTÚRA
Ipoly-völgyi tekergés
(Írta: Tóth Judit)
A Dunakanyar közelében járunk, itt azonban hétvégén sem kell tömegekre számítani, viszont szépséges tájakra és különleges látnivalókra annál inkább. Felfedezőútra indulunk az Ipoly völgyébe, annak is a Hont és Dejtár közötti szakaszára, ahol sok helyen még ma is ősi medrében kanyarog ez a szeszélyes folyó.
KÉT KERÉKEN
Körbetekertük a Palócföld szívcsakráját
(Írta: Nógrádi Attila)
A Palócföld határait még a szakirodalom alapján sem lehet pontosan belőni, de aki letekeri a most bemutatott, mintegy 65 kilométeres túrát a Cserhát szívében, az tökéletes ízelítőt kaphat erről a gyönyörű, de kevésbé felkapott vidékről.
TÚRAKÁRTYA
Bringával a Cserhát tavainak és kastélyainak nyomában
Vulkántúra Ajnácskő körül
Májusi lapszámunk tartalmához igazodva két különleges túrát ajánlunk a Természetjáró.hu gazdag kínálatából, tovább közelítve tematikus lapszámunk területi lefedettségét a tágabb értelemben vett Palócföldhöz.