Megjelent szeptemberi számunk
2020/9
Megjelent szeptemberi számunk

Messzelátó
Végignézni Tolnán, Baranyán – Új kilátó a Zengő tetején
(Írta: Gulyás Attila)
Hosszúra nyúlt építkezés és engedélyezés után a nyár utolsó hónapjában a természetjárók birtokba vehették a Mecsek legújabb kilátóját. A hegység és egyben a Dél-Dunántúl legmagasabb pontján ez már a negyedik hasonló építmény, amely a 19. század vége óta felépült, és a masszív acélszerkezetének köszönhetően jó eséllyel az eddigi legtartósabb lehet, teljes körpanorámát nyújtva az erre járóknak.


A Hónap Turistaháza
Illancsi frissítő – Hajósszentgyörgyi vendégház
(Írta: Nagy Loránd István)
Az Alföld egyik legkülönösebben csengő névvel büszkélkedő kistája mindössze két önálló településnek, Sükösd nagyközségnek és Érsekhalma községnek ad otthont. Utóbbi Szentgyörgy nevű külterületén várja a vendégeit a Gemenc Zrt. szálláshelypalettájának egyik legklasszabb, kívül-belül megújult tagja, amelynek ünnepélyes átadóját július végén tartották. Egy éjszakát töltöttünk el az Alföldi Kéktúra nyomvonala által érintett szálláshelyen.


História
Kompakt kastélyélmény Hajóson – Mit nekünk Versailles?!
(Írta: Hidvégi Brigitta)
A hajósi érseki vadászkastély meglátogatása mellett három nyomós érvem van. Egy: nagyon kényelmesen bejárható minden zuga a parkot is beleértve úgy, hogy a cipőnk talpa biztosan nem fog lekopni. Kettő: ennek ellenére mégis ízelítőt kapunk mindenből, amit csak egy kastély nyújthat. Három: a kapun ágaskodó egyszarvúak köszöntik a látogatót, hol máshol látunk ilyet?


Mesél a Térkép
Miről mesél a Kalapos-kút? – Egy nem mindennapi tábor története
(Írta: Lánczi Péter)
Az szelíden hullámzó Alsó-Kemeneshát és a Rába-völgy vidékén járva egy nem mindennapi forrásra bukkanhatunk, amelynek foglalását egy jellegzetes, kupolás építmény adja. Falán egy rövid felirat árulkodik tragikus múltjáról, de a teljes történet megismeréséhez el kell látogatnunk a szomszédos Ostffyasszonyfára, illetve több mint 100 évet kell visszamennünk az időben.


Kötött Pálya
Festékszagú nosztalgia a Bükk kapujában
(Írta: Gulyás Attila)
A Lillafüredi Állami Erdei Vasút kapcsán keveseknek jut eszébe a „múzeumvasút” kifejezés, és a vagonokon zajló munkát sem nevezték restaurálásnak, pedig a hétköznapi forgalomban sehol máshol nem közlekednek olyan idős, mégis korhű járművek, mint a Bükk keleti kapujában. Az idén százéves vasút eredeti kocsijai és nem sokkal fiatalabb mozdonyai idén egytől egyig újjászületnek.


Két Keréken
Bringával a Ráckevei-Duna mentén
(Írta: Abelovszky Tamás)
A Ráckevei (Soroksári)-Duna legdélebbi, azaz Ráckeve és Tass közé eső szakaszának mindkét partja maga a megtestesült nyugalom, ahol egy egész napot el lehet tölteni tekeréssel, nézelődéssel, evés-ivással, tavasztól őszig akár fürdőzéssel is. Minél távolabb kerülünk ugyanis Budapesttől a Csepel-szigeten, annál nyugodtabb környezet vesz körül, így megéri felfedezni a sziget legdélebbi csücskét.


Tudástár
Lehet a medvével békében együtt élni
(Írta: Tóth Judit)
Magyarországon már évszázadok óta nincs szaporodó medveállomány, csak kóborló egyedek tűnnek fel az Északi-középhegységben. Azokból azonban mintha mostanában egyre több lenne. Lehet, hogy a hiúzok és a farkasok után a medvék megtelepedésére is számíthatunk? Bakó Botonddal, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) zoológiai szakreferensével beszélgettünk.


Gasztro
Zölden, éretten, sósan és édesen is csemege – A dió
(Írta: Dénes Andrea)
Az ősszel érő olajos magvak közül valószínűleg a dióé a legismertebb és a legkedveltebb hazánkban. A természetben vadon is sokfelé találkozhatunk diófával, szeptemberben pedig már erdei csemegeként kóstolgathatjuk az ízletes dióbelet. És ki tudja, talán néhol a hátizsákok mélyéről előkerülő zölddió-pálinka vagy -likőr is felpezsdíti a hidegebb őszi reggeleket.


Zöldhullám
Bánáti csiga – Az erdőlakó bennszülött
(Írta: Nagy Loránd István)
Magyarország puhatestűinek egyik viszonylag nagy termetű, jellegzetes háza alapján más fajokkal gyakorlatilag összetéveszthetetlen képviselője a Kárpát-medence délkeleti részén elterülő Bánát endemizmusa, amely már a miocénben is jelen volt hazánk területén. Az árterekhez kötődő bánáti csigát a Felső-Tisza, a Körösök és a Maros hullámterében is lencsevégre kaphatjuk, ha figyelmesen járjuk az erdőt.