Dömsödi Áron cikkei

A legnépszerűbb nem mindig esik egybe a legkülönlegesebbel, de a Suchá Belá szurdokára mindkét jelző igaz a Szlovák Paradicsom sziklavilágában. Festői vízesések, zegzugos kaszkádok és roppant sziklafalak sora tarkítja a Kárpátok talán legérdekesebb szurdoktúráját.

Szokás a Hársas-tavat az Őrség Balatonjának is hívni, de nem csak strandoláshoz szuper helyszín. Ha innen Szentgotthárdot érintve körtúrát teszünk, hangulatos fenyőerdőn sétálhatunk keresztül, és egy erdőszéli kis kápolnába is belebotlunk, amihez hátborzongató (és igaz) történet kapcsolódik.

Egy nagyáruház parkolójából indul, tele van fájdalmas szóviccekkel és izgalmas építményekkel, mégis természeti látványosságot mutat be, mi az? A dunakeszi Teknős tanösvény, amelynek pallósétányáról megnéztük egy tőzegláp utolsó darabkáját.

Túráztál már az erdőhatár fölött napokig? Ha nem, van egy ötletünk: ezúttal Szlovákia és a Kárpátok talán legkompaktabb magashegyi gerinctúra-útvonalát, az ideális hosszúságú, kényelmesen teljesíthető Kis-Fátra gerinctúrát mutatjuk be a Természetjáró kínálatából.

Az erdős hegyi tájak látványvilágába harmonikusan illeszkedő, szűk ösvények panorámáikkal és olykor sziklákat kerülgető, izgalmas vonalvezetésükkel nemcsak látnivalókat összekötő útszakaszokként, hanem teljes értékű kirándulócélpontokként is megállják a helyüket. Kétrészes válogatásunk második listáján újabb látványos hegyi ösvényeket gyűjtöttünk össze.

„De éjszaka mit látsz a tájból?” – szól a racionális, egyben laikus kérdés, egy mondatba sűrítve az éjszakai túrázás (vélt) korlátait. Pedig az éjjeli természetjárás van olyan érdekes, mint a nappali, csak nem érdemes túlzásba vinni, mert akkor tényleg unalmassá válhat. A szemünk helyébe ugyanis egyéb érzékszerveink lépnek, és az erdő sem olyan unalmas, mint amilyennek a fényviszonyokból kiindulva gondolnánk.

A Börzsöny katasztrofális izzófelhői, a kréta kőzetek eldorádója, a kővé dermedt szerzetes – néhány cím, ami alapján biztosan nem ismernél rá az Országos Kéktúrára, pedig ha végigjártad, mindegyikkel találkoztál. És ahonnan idéztük őket: Geokéktúra címmel jelent meg a Turista Magazin korábbi rendszeres szerzőjének könyve, amely az ismert túraútvonal változatosságát annak földtudományi érdekességein keresztül mutatja be.

A Budapestet szegélyező hegyvidék elsősorban amolyan hétvégi kirándulóterepként él a köztudatban. Ennek megfelelően egymást érik a legszebb természeti látványosságokat és kirándulóhelyeket vagy a legjobb túrákat listázó gyűjtések. Mi most ismét olyan túrákat ajánlunk a Természetjáró kínálatából, amelyek kevésbé ismert útvonalakon haladva érik el a népszerű látnivalókat.

Aggtelektől közúton mindössze 20 percnyire izgalmas kirándulóhelyszínt rejtenek a dombok: a Murány kiépített, gyerekekkel is könnyen járható, kanyargó áttörését, ahol barlangon is átsétálhatunk és akár hódokkal is találkozhatunk.

Ahogy a szikrázó napsütésben sétálunk a 16. kerületi villák, társasházak, platánok és lilaakáccal befuttatott kerítések mellett, kicsit olyan, mintha egy balatonparti településen járnánk. A párhuzam nem véletlen. Feltérképeztük a gazdag fővárosi polgárság hajdani nyaralónegyedét Budapest alig ismert, keleti szegletében.

Ezúttal arra vállalkozunk, hogy olyan Budapest környéki túrákat mutassunk be a Természetjáró kínálatából, amelyek a „kihagyhatatlan látnivalókat” nem a szokványos irányokból érik el, és kevésbé ismert látnivalókkal is ötvözik.

A múlt héten írtunk a pilis-tetői bivakházról, amelyet ismeretlenek engedély nélkül építettek védett területen, de a túrázók gyorsan birtokba vették. Most a terület természetvédelmi kezelője, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság magyarázta el, mi a baj a házzal.

Ha meg kellene mondanom, miért járok rendszeresen a hazai hegyek közé, lényegében a Zempléni-hegység tulajdonságait sorolnám fel a válaszban. A kilátóhelyek, a szűk völgyekben sziklákon bukdácsoló patakok, a mohos kőgörgetegek, és az a bizonyos megfoghatatlan érzés, amelyet már kisebb magasságok átélése is képes kelteni az emberben.