A medveállatkák apró, mikroszkopikus lények, amelyek híresek lenyűgöző túlélőképességükről. Szinte minden elképzelhető helyen megtalálhatók a Földön, a sarkvidéki jégtakaróktól az esőerdők talajáig. A Tardigrada tudományos nevüket 1776-ban kapták, melynek jelentése „lassan lépkedő”.
A tél az élővilág számára a túlélés egyik legnehezebb időszaka. A táplálékforrások beszűkülése mellett a csökkenő hőmérséklet, a rövidebb nappalok és a hóval borított táj is komoly megpróbáltatásokat okoz az állatoknak. A ragadozók számára különösen nehéz a zsákmány felkutatása és elejtése, miközben saját testhőmérsékletüket is fenn kell tartaniuk. Ezekre a nehézségekre az állatok különféle, jól bevált stratégiákkal alkalmazkodtak.
Sokan találkoztak már olyan hírekkel, hogy a kullancsok nemcsak tavasszal és nyáron, hanem az enyhe teleknek köszönhetően késő ősszel és akár télen is aktívak lehetnek. Kevesen tudják azonban, hogy létezik egy olyan kullancsfaj, a téli kullancs, amely kifejezetten a hideg hónapokhoz alkalmazkodott.
Október 31. közeledtével egy állat különösen sok figyelmet kap: a denevér. Vajon miért vált a Halloween és a sötétség szimbólumává? Mit lehet tudni a vérszopó denevérekről? Mi köze mindennek az erdélyi grófhoz, Drakulához? Cikkünkből kiderül.
Sokan meglepődnek, amikor este látják, hogy a denevérek repkednek a városi lámpák körül, de ez a jelenség nem teljesen újkeletű. A városok mindig is nyújtottak néhány fajnak menedéket, azonban az urbanizáció és az éghajlatváltozás együttesen felgyorsította a denevérek városiasodását.
Az utóbbi néhány évben jelentősen megnőtt a bagolyköpet-vizsgálatok iránti érdeklődés, mely tovább fokozódik a technika fejlődésével. Ebben a cikkben bevezetünk a bagolyköpetek világába, bemutatjuk, hogyan néznek ki, miként történik a feldolgozásuk, és milyen izgalmas felfedezésekre lehet bukkanni bennük.
A szúnyogok nemcsak nyári estéink bosszantó kísérői, főleg, ami mostani időszakot illeti, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelenthetnek. Számos betegség terjesztéséért felelősek, amelyek évente milliók életét veszélyeztetik világszerte. Most bemutatjuk ezeket, és megvizsgáljuk, hogyan lehetne biológiai módszerekkel hatékonyan védekezni ellenük.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
