Egy csapat gyerek, szüleik, volt tanítójuk és egy lelkes túraszervező alkotják azt a társaságot, akik kéthetente útnak indulnak, hogy bejárják az Országos Kéktúrát. Szabó Györggyel, a csapat motorjával beszélgettünk a túrázás fontosságáról, motivációról és hogy hogyan alakult ki ez a kis túraközösség.
Aki járt már erdőben Magyarországon, egészen biztosan találkozott a különböző színű és formájú jelzésekkel, amelyek többnyire a fákra festve jelölik az utat. Közel száz éve használjuk ezt a jelzésrendszert, amit ha megismerünk és megértünk, sokkal könnyebben fogunk tájékozódni túráink során.
Bár Budapest sosem volt a téli sportok fellegvára, mégis, a Normafán évszázados hagyománya van a síelésnek, sífutásnak, szánkózásnak. Ezt, a korabeli fotókon fennmaradt hangulatot csempészi vissza a város életébe a 2022 végén megnyitott, hóágyúzott sífutó- és szánkópálya.
Miután sikeresen végigjártad a három KÉKTÚRA valamelyikét, a Magyar Természetjáró Szövetség jelvénnyel és oklevéllel ismeri el a sikeres teljesítést.
Izgalmas éven van túl a Magyar Természetjáró Szövetség, hiszen egy sok éve tartó munka ért véget a turistaút-felmérés lezárásával 2024-ben, és elindult az új, területi alapon kialakított turistaút felelősi rendszer.
A Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) fennállása óta foglalkozik a turistaút-hálózat kialakításával és fenntartásával, mint amilyen a jelzésfestés is. Nemrég adódott egy kisebb változás a turistaút-hálózatban, így kihasználtuk a lehetőséget, és mint az MTSZ más területen dolgozó munkatársai, beálltunk jelzéseket festeni, eltüntetni és áthelyezni tapasztalt kollégáink vezetésével.
Közel száz éve kezdte betelepíteni az első levendulákat Bittera Gyula a Tihanyi-félszigetre. A neves gyógynövényszakértőnek köszönhető, hogy a Balaton legszebb fekvésű településének neve ma már elválaszthatatlan a lila színű növénytől, mégis kevesen ismerik a munkásságát. Vízió, kutatás, üzleti érzék és világhír, majd rombolás és újjászületés: ismerjük meg Bittera Gyula és a tihanyi levendula kalandos történetét!
Nem mintha nem lenne elég mediterrán jellegű eleve a félsziget, de ebben az időszakban a kabócák mindent túlharsogó éneke egyenesen tengerparti hangulatot áraszt.
Ausztria legdélibb tartománya három kultúra találkozásánál fekszik, ami egy kicsit lazább, mediterrán életérzést ad az osztrák szabályossághoz. A régió elsősorban tavairól és várairól híres, de túrázáshoz, biciklizéshez vagy akár gasztronómiai élményekért sem kell messzire menni.
A Keszthely életét meghatározó főúri család emlékét lépten-nyomon felfedezhetjük a régióban; ezek közül jó néhányat egy kerékpáros útvonallal összekötve fedeztünk fel. A túra apropója a gasztronómia volt, ugyanis május 27. és június 2. között rendezik meg a rendhagyó Festetics Gasztronómiai Éttermi hetet.
Múlt héten alkalmunk volt megnézni a 2550 című dokumentumfilmet, ami azt meséli el egy órában, hogyan élte meg egy fiatal lány – Till Anilla - azt, hogy egyhuzamban legyalogolta az Országos Kékkör 2550 km-ét.
Budapest azon ritka fővárosok egyike, ahol a városhatáron belül is rengeteg kirándulóhelyet, természeti látnivalót találunk. Ha pedig kitágítjuk a keresést a város vonzáskörzetére is, hirtelen zavarbaejtő választékkal szembesülünk. Mutatjuk a legjobb helyeket.
László és Mária már régóta ismerték egymást, de csak 70 éves koruk körül találtak egymásra – amiben a kéktúrának is különleges szerep jutott.
Közel 80 évesen kezdett el kéktúrázni Ács Sándor Péter, akinek annyira megtetszett a műfaj, hogy másfél év alatt végig is ért a több mint 1100 km-es útvonalon. Októberi beérkezése után nem sokkal arról beszélgettünk vele, hogy elfoglalt nagypapaként, ráktúlélőként hogyan élte meg az egyedül túrázást, és mit adott neki a Kéktúra.
15 évesen kezdte, majd hosszabb megszakításokkal 52 éven át túrázott az Országos Kéktúrán. Közben hol a munka, hol a gyerekek nevelése vagy az élsportolóként űzött tájfutás vitte el a fókuszt, de idén szeptemberben végére ért a másfél millió lépésnek. Méghozzá Sümegen, ugyanott, ahol 1971-ben elkezdte. A túrázásról, az újrakezdésekről és az évtizedek alatt megtapasztalt változásokról beszélgettünk Takács Ágnessel.
Immár sokadjára igyekszik valaki kiirtani a csopaki strand fáit, ezúttal egy életerős juharfa esett áldozatul.
Mint kiderült, nem először próbálták meg elpusztítani a csopaki strand tavaly elfűrészelt öreg tölgyfáját, de a szakértők szerint már van remény, hogy a fa túléli a legutóbbi „merényletet” is.
Ha már háromszor körbetekerted a Balatont, vagy nem szeretnél túlságosan messze elkalandozni a településtől, ahol nyaralsz, érdemes kipróbálni a partközeli, de attól eltávolodó kerékpáros útvonalakat. A Balaton nyugati részében számos, jól kitáblázott túraút ad erre lehetőséget, mi most kettőt ki is próbáltunk.
A Balaton számos költőt, írót és festőt megihletett szépségével, nyugalmával, lenyűgöző tájaival. A költészet napja remek alkalmat ad egy összeállításra, amelyben költőkről elnevezett kilátókat mutatunk meg, és arra is, hogy egy kicsit belessünk poétáink és a magyar tenger kapcsolatába.
Kis-Tót Róbert és fiai, a 11 éves Ádám és a 9 éves Milán hármasban járták végig az Országos Kéktúrát, majd idén nyár végén átvették a teljesítésért járó díjazást. Úgy hozta a sors, hogy Ádámé lett a kilencezredik teljesítés – ebből az apropóból beszélgettünk a családdal tapasztalataikról, élményeikről.
Hogy lesz valakiből kilométer- és turistaereklye-gyűjtögető?
A füzéri vár fehér falai már a távolból virítanak a csupasz kőoszloprengeteg tetején.
