Nábrádi Judit cikkei

Már régen terveztem bejárni a Kéktúra Piliscsaba–Dorog szakaszát a – már önjáró – gyermekeimmel, de meg akartam várni a jó időt és a hosszú nappalokat ezzel a szakasszal, mert a táv épp túl van a lélektani határon, amire azt mondom, kényelmesen teljesíthető egy nap alatt ügyes ovisoknak, vagy épp hátibabáknak.

A férjem régóta szeretett volna eljutni Székelyföldre, így egy családi nyaralás keretében idén augusztusban erre végre sort kerítettünk. A szokásos túrázós programok mellett most kicsit több idő jutott a városnézésre is.

Kiruccanásunk utolsó három napja is rejtegetett izgalmakat.

Idén nyáron kilenc napot sátraztunk Olaszországban a hegyekben, több családdal, összesen 9 felnőtt és 12 gyermek. A fő cél a túrázás volt a Dolomitokban, de az időjárás miatt egyik nap városnézésre „kényszerültünk”, egyszer pedig a tengerpartra szöktünk meg az egész napos eső elől.

Balatoni nyaralásunk alatt, az augusztusi kánikulában arra gondoltunk, megcsinálunk egy szakaszt a Kéktúrából, mert idén elég kevés kilométert gyűjtöttek még a gyerekek.

A legutóbbi kéktúránkat már csodálatos tavaszi időben sikerült teljesíteni Ősagárd és Alsópetény között.

A múlt hétvégén egy hideg, napsütéses napot sikerült kiválasztanunk a Kőhányáspuszta – Gánt túraszakasz teljesítésére. Kőhányáspusztán találkoztunk reggel, pár család velünk tartott, így többkocsis megoldással intéztük a logisztikát a túra két végpontja között.

Az erdélyi nyaralás utolsó napjai is mozgalmasan teltek: magashegyi látkép, barlangok, szűk szurdokvölgy, fekete gólyák, vízimalom vártak, és a végére még egy kis városnézés is belefért.

Folytatódnak a királyerdei kalandozások gyerekekkel, ezúttal a Lázuri-szoros, a Farcu-kristálybarlang és a Nagy Magyar-barlang került terítékre.

Korábban csak egyszer jártam Erdélyben, amikor is nagyon tartalmas programmal, feszített tempóval végigjártuk a nagy részét, és az épített örökség, a múzeumok voltak a fókuszban. Már akkor nézegettem, hogy milyen jó lenne Torockón a Székely-kőre felmenni, vagy a Békás-szorosban túrázni, esetleg Parajd környékén megnézni a külszíni sóképződményeket – de erre akkor nem volt idő.

Egy kellemesen meleg tavaszi napot sikerült kinéznünk a Nógrád-Szendehely kéktúraszakasz teljesítésére. Szerencsére itt a tömegközlekedés is adott volt, így nem kellett a sok autóval és sok emberrel logisztikázni, ami nagyban megkönnyítette a napot.

A március 15-i hosszú hétvégét túrázással töltöttük. Kivételesen nem én voltam a szervező, hanem barátnőim, Orsi és Ági, így nemcsak a kiszemelt kéktúra-szakaszokat, hanem a közlekedést, a logisztikát és még a szállást is ők intézték. Így igen kényelmes dolgom volt, csak a cuccokat kellett összepakolni, és a megbeszélt időpontra Zádorfalván lenni kis családommal.

A Naszály megmászására egy csodaszép, ködös napot sikerült kiválasztanunk.

A Potyautassal a kéken csapata ezúttal az Országos Kéktúra Tokod-Péliföldszentekereszt közötti szakaszát teljesítette két részletben.

Egy lélegzetelállító vízesés, körpanoráma Szlovénia legmagasabb hegyeire, bledi krémes és a tengerpart voltak terítéken a nyaralás további napjain.

Nyaralásunkat a festőien szép Bled meglátogatásával zártuk, SUP-oztunk, és jártunk a csodaszép Kozjak-vízesésnél is.

Olyan nyaralási lehetőséget kerestünk, ami kellőképpen feltölt és ahol izgalmas kalandok várnak, de emellett olcsó is. A sátrunk már két éve a szekrényben pihent, így ideje volt leporolni.