Nógrádi Attila cikkei

A Budai-hegység ölelésében, a főváros szélén bújik meg egy mesebeli rét, amely nem is olyan régen még illegális mozgalmaknak, cserkész- és úttörőcsapatoknak volt gyülekezési helye, de koncerteknek is otthont adott, jelenleg pedig tökéletes családi pihenőhely.

Ha kigyönyörködted magad a 100 méteres építmény kilátóteraszairól, némi bátorsággal akár 20 másodperc alatt is lejuthatsz az aljába.

Van egy vidéki város Magyarországon, amely verhetetlen a bringások számát illetően, ráadásul az az előnye is megvan, hogy a környékén szuper kerékpárutak vannak. Ebből már tudja valaki, hogy hol jártunk?

Bár legnagyobb tavunk körül lassan bezárul a betongyűrű, a nyugati csücskében még tartja magát egy érintetlennek látszó menedék. Vízen és szárazföldön is ízelítőt kaptunk ebből a nádassal borított, mocsaras vidékből, amely hajdanán a Balaton déli oldalát jellemezte.

A főváros egyik legmagasabb kilátója a XVI. kerületi Naplás-tó mellett található. A fürdésre nem, de horgászásra annál inkább alkalmas víztározó eddig is kedvelt célpontja volt a bringásoknak, ám vonzerején óriásit dobott a közelében épített kilátó, ráadásul remek tűzrakó helyeket és padokat is kialakítottak a tó melletti erdőben.

Tudtad, hogy bizonyos harkályok lemerészkednek a talajszintre, ahol rendkívül ügyesen vadásznak hosszú, ragadós nyelvükkel?

A Szakadás-árokra méltatlanul kevés figyelem jut, pedig Magyarország egyik leglátványosabb szurdokáról van szó. Méreteivel a Rám-szakadékkal vetekszik, de annál sokkal vadregényesebb, ami azt is jelenti, hogy hétvégente garantáltan nem kell benne sorban állni.

A története és belső kialakítása miatt sokkal nagyobb figyelmet érdemelne a siklósi Szent Demeter-templom, ezért ha legközelebb siklóson jártok, a vár és a dzsámi megtekintése után szánjatok még egy kis időt erre a szerb ortodox templomra. Könnyen megtaláljátok, mert a vártól kb. két perc gyalog, és csak toronyiránt kell menni, mert kimagaslik a környező házak közül.

A Csörsz-árok keletkezésnek története homályba vész, még a történészek között sincs egységes álláspont, ám ez mit sem csökkent az Alföldet átszelő, több mint 1200 kilométer hosszú árokrendszer monumentalitásán. Ha valaki kíváncsi a késő római kor egyik ma is felfedezhető maradványára, az egy tanösvény segítségével szó szerint belegyalogolhat a múltba.

Ezt a mostanában termő növényt hívják lócitromnak, majomagynak, fustelfának, vadnarancsnak, narancsfának, őszi narancsnak és sárgafának, de egyik sem fedi a valóságot. Akkor viszont mi a csuda lehet?

Közel van a fővároshoz, remek túrákat lehet lejárni a környékén, de a hatalmas, érdekes formájú sziklaformáció már önmagában is lélegzetelállító. Ha valakinek ez nem lenne elég: egy „titkos” légvédelmi bázis is van a közelében, és a geoládavadászok se mehetnek haza üres kézzel.

Óriási a felhajtás a megújuló energiák, azon belül is a napenergia körül, így a svéd márka nem is dobhatta volna jobbkor piacra a napfénnyel töltögethető lámpáit. Egy szobait és egy outdoornak is nevezett darabot próbáltunk ki.

A Fertő tó környéke az egyik legjobb hazai terep egy kiadós bringázására, nem véletlenül szervezte oda a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség (MAKETUSZ) új bringás alkalmazásának gyakorlati bemutatóját. Sajnos, az égiek másként látták a dolgokat.

Az Erdőszelfi című verseskötet azt a gigászi feladatot vette nyakába, hogy egyszerre népszerűsítse a természetjárást és a költészet fogyasztását – ja, és mindezt tinédzserek számára.

Ha esetleg eddig lemaradtál volna a februári busójárásról, van egy jó hírünk: egy egész látogatóközpontban ismerheted meg a mohácsi sokácok messze földön ismert népszokását.