A túrázók jelentős része egy dolog miatt vállalkozik a Karakorum hegység rejtélyes világának felfedezésére: mert szeretne alig néhány méterre állni Földünk második legmagasabb csúcsától, a K2-től. Kollégánknak megadatott ez a nem mindennapi élmény, amit most velünk is megoszt.
Van egy olyan ország – tőlünk nem is olyan távol –, ahol nem a legmagasabb csúcs a leghíresebb. A 2925 méter magas Muszala ugyan Bulgária, valamint az egész Balkán-félsziget legmagasabb hegycsúcsa, mégis, ha megkérdeznénk a bolgár túrázókat, legtöbbjük azt válaszolná, hogy bizony a balkáni ország nevezetes csúcsai közül a Vihren örvend nagyobb népszerűségnek. Arra, hogy ez miért is van így, illetve, hogy milyen nehéz felmászni a 2914 méteres márványpiramis tetejére, most megpróbálunk válaszolni.
→ Tovább
Éves kárpátokbeli gerinctúráinkat ezúttal úgy alakítottuk, hogy a Királykő mellett nyár végére még belefért egy másik három napos túra is, de sokáig nem tudtuk eldönteni, hogy vajon merre is menjünk. Végül arra a Retyezátra esett a választás, ahol ugyan viszonylag sokszor voltam már, mégis mindig volt bennem valami hiányérzet a túrák után. A mostani vándorlás során viszont a Retyezát kegyes volt hozzánk, így szinte túlcsordultunk a hegység csodálatos világával. A hegységhez fűződő különös kapcsolatom tehát végre egyensúlyba került, és ezúttal úgy érezhettem, hogy igen, végre beleszerettem Erdély egyik legizgalmasabb hegységébe.
→ Tovább
A hazai természettudományos ismeretterjesztés egyik legismertebb alakjával, Juhász Árpáddal beszélgettünk egy nemrég megjelent könyv kapcsán a geoturizmusról és a Másfélmillió lépés Magyarországon című sorozatban betöltött szerepéről.
A Királykő méreteit tekintve ugyan elbújhat a Déli-Kárpátok többi magashegysége mellett, a híres mészkőhegység csipkézett csúcsait összekötő gerinctúrát nem véletlenül tartják az egyik legnehezebbnek és legszebbnek a Kárpátokban.
→ Tovább
Magyarországon szerencsére bőven van miből válogatni, ha vízitúrahelyszíneket keresünk hétvégére, és talán pont a nagy kínálat miatt szoktunk megfeledkezni országunk északkeleti részének legizgalmasabb folyójáról, a Hernádról. Egy napsütéses májusi hétvégén két nap alatt 35 kilométert kenuztunk, és teljesen beleszerettünk a néhol meglehetősen vad, sokszor pedig éppenhogy csak csordogáló, csodálatos természeti környezetben folyó Hernádba.
→ Tovább
Szubjektív élménybeszámoló az Országos Kéktúra első szakaszáról, ahol több volt a nyílegyenes erdei út, mint eddig bármely más kéktúra-távon, ahol mezei nyulak keresztezték utunkat, ahol az állandó szél nélkül már hiányérzetünk lett volna, és ahol az éledező természet üdeségét a túránkat végigkísérő szaharai por tette kissé apokaliptikussá.
Az aurora borealist télen megpillantani a sarkkörön túl egyáltalán nem ritkaság, persze, itt is több tényező befolyásolja, hogy találkozhatunk-e vele, így alapos tervezés és utánajárás szükséges az ideális célpont kiválasztásához. Cikkünkből kiderül, sikerrel jártunk-e.
→ Tovább
Bár egy-két hazai utazásszervező már felfedezte magának a Totes Gebirgét, legtöbb honfitársunk még nem hallott a hegységről, pedig több szempontból is ideális túraterep. Mi egy laza hótalpas túra keretei között hódítottuk meg.
→ Tovább
Ki gondolná, hogy Szegedről gyorsabban el lehet jutni a Déli-Kárpátok legközelebbi 2000 méter feletti hegységébe, mint Budapestről az Alacsony-Tátrába? Mivel alig több mint 3 óra alatt elérhető a déli országrészből, így sok túrázónak jelenthet alternatívát a szomszédos hegycsoportokhoz hasonlóan alig kiépített, vad szépsége miatt viszont egyre inkább népszerű Szárkő-hegység. A most bemutatott klasszikus, két napos körtúra alatt felkapaszkodunk a hegység legmagasabb csúcsaira, hogy egy átfogó képet kapjunk a Kárpátok újabb, szinte alig ismert szegletéből.
→ Tovább
