Szigeti Ferenc Albert cikkei

Hazánk ismeretlen középhegységébe, a Bükk és a Mátra „árnyékában” megbújó, óriási erdőségéről nevezetes Vajdavár-vidékbe könnyű beleszeretni. A vadonban bringázva nem akármilyen, az ősi tájhasználatot felelevenítő erdei történetbe botlottunk, amely csak tovább növelte csodálatunkat.

Az ismert természetvédő civil szervezet, a WWF (World Wildlife Fund) által 2009-ben bevezetett név elsőre kicsit hatásvadásznak tűnhet, de ha jobban megismerjük a Mura, a Dráva és a Duna árterei által közrefogott, öt országban elhelyezkedő, hatalmas zöldfolyosót, rájöhetünk, hogy messze nem csak egy marketingfogásról van szó. Bevetettük magunkat a vadonba, hogy megrajzoljuk Európa új bioszféra-rezervátumának kontúrjait.

A Kis-Fátrába invitáljuk azokat, akik egy könnyű túrával meg akarják tapasztalni a magashegységek semmi máshoz nem fogható szépségét.

Mesterségesen biztosított szurdokaink középhegységeinkben találhatók. Éppen ezért a 300 méteres tengerszint feletti magasságot éppen csak elérő, szelíd dombok között megbújó, vaslétrákkal biztosított Kőszikla-szurdok mindenképpen váratlan meglepetés.

Akárhogy is nézzük, a Polyána (Poľana) előkelő helyet foglal el a Kárpátok koszorúján: a hegység Európa legnagyobb kialudt vulkánjai közé sorolható, kalderája pedig a Kárpátok egyik legnagyobb és legépebben megmaradt ilyen képződménye. Mintegy 500 méterrel magasabb kisebb rokonánál, a Börzsönynél, amellyel kapcsolatban egyéb párhuzamok is felfedezhetők.

A Gömör–Tornai-karszt európai mércével is különleges természeti látnivalói mellett egyedülálló középkori templomokat is felfedezhetünk Aggtelek és Jósvafő tágabb környékén. A Tornaszentandrás, Szalonna, Jósvafő, vagy éppen Rudabánya nevével fémjelzett, rangos lista előkelő helyén szerepelhetne Zubogy istenháza is, ha többen ismernék.

A zömében dolomitból álló Keszthelyi-hegység kissé félreeső bazaltvidékének talán legkülönlegesebb tagja a Kovácsi-hegy. A hegy lábánál fekvő Vindornya-láptól a Zala megye egyik természeti csodájának megválasztott Bazaltutcán át a Zalaszántó feletti Béke-sztúpáig túráztunk.

A többségében magyarok által lakott, a Novohrad-Nógrád Geopark határon túli oldalán fekvő Sőreg (Šurice) nem akármilyen geoturisztikai attrakcióval büszkélkedhet.

Az Ormánság mára letűnt ártéri kultúrájának legerősebb szimbóluma az úgynevezett talpasház, amelyet árvíz idején egyszerűen arrébb húztak. A Drávát szabályozták, a csíkászok eltűntek, talpasház pedig csak mutatóban maradt. Az archaikus ormánsági élet egyes lenyomatai azonban még ma is felfedezhetők. A 18. századi, festett fakazettás templomok például a magyar kultúra páratlan értékei.

A Karancs–Medves-vidék szélén, Bárna mellett található Kiskő nem akármilyen kincset rejt: itt található hazánk legnagyobb méretű, bazaltkőzetben létrejött lávabarlangja, amelybe ráadásul be is kukkanthatunk!

Az etológust az egész világon ismerik és elismerik. A csimpánzokhoz kötődő kutatásai mérföldkőnek számítanak a tudományos életben, a mintegy száz országra kiterjedő természetvédelmi és környezetvédelmi mozgalma (Roots & Shoots) pedig emberek millióinak ad reményt. A vele való találkozásokról készült személyes beszámolókkal köszöntjük a ma 90 éves Jane Goodallt.

Ha már ismered a Kékest és a Galya-tetőt, ha már bebarangoltad hazánk legmagasabban fekvő településeit, ha már lenyomtad az ország egyetlen igazi gerinctúráját a Keleti-Mátrában, s ha már felfedezted a Muzslát is, akkor irány az ismeretlen Tót-hegyes, Világos-hegy és a volt Aranybányaház.

Persze a mezőny kétségkívül erős, de keletkezéstörténete tényleg kihagyhatatlan látnivalóvá teszi a Mucsényi-barlangot, amely ráadásul szabadon látogatható és könnyen megközelíthető.

Négy különleges, eltérő genetikájú és roppant látványos vulkánt mászunk meg Ajnácskő, a geopark legszebb falva körül. Látványos bazaltoszlopok, lávafolyások, kőtengerek és erdőrezervátumok között haladunk, de kilátásban sincs hiány.

A Kassai-hegyeknek a Kojsói-havas gyephavasában tetőző főgerince télen is ideális túraterep, köszönhetően a menedékházak sűrű láncolatának. Ráadásul egykoron nagy turistaélet zajlott itt, amelyet szintén érdemes megismerni.

Írásos dokumentumok hiányában keveset tudni e különös tevékenység eredetéről. Az biztos, hogy csak a 19. század második felében vált pénzkereső foglalkozássá egyes észak-magyarországi falvakban.

Mátranovákról indulva az emberkéz által kirakott különleges úton Mátracserpusztára gyalogolunk, majd az erdők mélyén a valamikor áldozati oltárként használt sziklát és a kazári riolittufa-formáció kis testvérét is felfedezzük.