A terv az volt, hogy a szezon első, szokásosan az ünnepek alatt megszervezett téli túráján Szlovákia talán legpazarabb kilátását nyújtó csúcsát vesszük célba, az alatta álló bivakházban pedig békésen megtárgyaljuk az ünnepek eseményeit. Téli hangulatból nem volt hiány, csak kicsit máshogy alakult…
A lélegzetelállító körpanorámát nyújtó csúcs minden évszakban kedvelt túracélpont, de amikor Tél tábornok kegyes a természetjárókhoz, akkor különösen. A hegyre vezető legzordabb, de talán legizgalmasabb útvonalat választottuk.
A Pilisi Parkerdő Zrt. országosan új kezdeményezése keretében erdészek vezetésével járhatunk be egy-egy erdőrészt és ismerhetjük meg az ott zajló munkát. Az „Erdész szemmel” című túrasorozat hatodik rendezvényén Tóth Kristóf, a Szentendrei Erdészet vezetője segített nekünk megérteni, hogyan is néz ki az örökerdő-gazdálkodás a gyakorlatban.
Mátranovákról indulva az emberkéz által kirakott különleges úton Mátracserpusztára gyalogolunk, majd az erdők mélyén a valamikor áldozati oltárként használt sziklát és a kazári riolittufa-formáció kis testvérét is felfedezzük.
A lengyel–szlovák határon húzódó hegység két szempontból is rendkívül csábító magashegyi célpont. Egyrészt a főcsúcs télen is viszonylag könnyen és biztonsággal járható, másrészt a hegység földrajzi helyzetéből adódóan verhetetlen panoráma, a Tátrák északi látképe fogad odafent. Már ha a hegy felenged...
A ma már csak kulturális kuriózumként érdekes, súlyosan természetkárosító tevékenységek felidézése apropóján megismerkedünk e páratlan természeti képződményekkel.
Ki és miért kövezte ki sziszifuszi munkával az Alacsony-Tátra híres gerincútját? A látványos utak történelmének nyomába eredtünk.
A Balatontól a pálosok forrásáig, a mediterrán hangulatú karsztbokorerdőtől a zord bükkösig, a Szent Mihály-dombtól a Szent Miklós-völgyig tart kétnapos túránk e sokarcú dolomittömbben.
Persze az egy jó kérdés, hogy mit is takar pontosan ez a kifejezés, de az bizonyos, hogy a Korponai-fennsík déli részén található Opavská hora 577 méterrel a tengerszint felett álló magaslatáról a Börzsönytől a Bükkig nyílik szokatlan perspektívájú, ugyanakkor kétségtelenül bámulatos körpanoráma.
Hazánk ismeretlen középhegységébe, a Bükk és a Mátra „árnyékában” megbújó, óriási erdőségéről nevezetes Vajdavár-vidékbe könnyű beleszeretni. A vadonban bringázva nem akármilyen, az ősi tájhasználatot felelevenítő erdei történetbe botlottunk, amely csak tovább növelte csodálatunkat.
Az ismert természetvédő civil szervezet, a WWF (World Wildlife Fund) által 2009-ben bevezetett név elsőre kicsit hatásvadásznak tűnhet, de ha jobban megismerjük a Mura, a Dráva és a Duna árterei által közrefogott, öt országban elhelyezkedő, hatalmas zöldfolyosót, rájöhetünk, hogy messze nem csak egy marketingfogásról van szó. Bevetettük magunkat a vadonba, hogy megrajzoljuk Európa új bioszféra-rezervátumának kontúrjait.
A Kis-Fátrába invitáljuk azokat, akik egy könnyű túrával meg akarják tapasztalni a magashegységek semmi máshoz nem fogható szépségét.
Mesterségesen biztosított szurdokaink középhegységeinkben találhatók. Éppen ezért a 300 méteres tengerszint feletti magasságot éppen csak elérő, szelíd dombok között megbújó, vaslétrákkal biztosított Kőszikla-szurdok mindenképpen váratlan meglepetés.
Akárhogy is nézzük, a Polyána (Poľana) előkelő helyet foglal el a Kárpátok koszorúján: a hegység Európa legnagyobb kialudt vulkánjai közé sorolható, kalderája pedig a Kárpátok egyik legnagyobb és legépebben megmaradt ilyen képződménye. Mintegy 500 méterrel magasabb kisebb rokonánál, a Börzsönynél, amellyel kapcsolatban egyéb párhuzamok is felfedezhetők.
A Gömör–Tornai-karszt európai mércével is különleges természeti látnivalói mellett egyedülálló középkori templomokat is felfedezhetünk Aggtelek és Jósvafő tágabb környékén. A Tornaszentandrás, Szalonna, Jósvafő, vagy éppen Rudabánya nevével fémjelzett, rangos lista előkelő helyén szerepelhetne Zubogy istenháza is, ha többen ismernék.
A zömében dolomitból álló Keszthelyi-hegység kissé félreeső bazaltvidékének talán legkülönlegesebb tagja a Kovácsi-hegy. A hegy lábánál fekvő Vindornya-láptól a Zala megye egyik természeti csodájának megválasztott Bazaltutcán át a Zalaszántó feletti Béke-sztúpáig túráztunk.
A többségében magyarok által lakott, a Novohrad-Nógrád Geopark határon túli oldalán fekvő Sőreg (Šurice) nem akármilyen geoturisztikai attrakcióval büszkélkedhet.
Az Ormánság mára letűnt ártéri kultúrájának legerősebb szimbóluma az úgynevezett talpasház, amelyet árvíz idején egyszerűen arrébb húztak. A Drávát szabályozták, a csíkászok eltűntek, talpasház pedig csak mutatóban maradt. Az archaikus ormánsági élet egyes lenyomatai azonban még ma is felfedezhetők. A 18. századi, festett fakazettás templomok például a magyar kultúra páratlan értékei.
A Karancs–Medves-vidék szélén, Bárna mellett található Kiskő nem akármilyen kincset rejt: itt található hazánk legnagyobb méretű, bazaltkőzetben létrejött lávabarlangja, amelybe ráadásul be is kukkanthatunk!
Az etológust az egész világon ismerik és elismerik. A csimpánzokhoz kötődő kutatásai mérföldkőnek számítanak a tudományos életben, a mintegy száz országra kiterjedő természetvédelmi és környezetvédelmi mozgalma (Roots & Shoots) pedig emberek millióinak ad reményt. A vele való találkozásokról készült személyes beszámolókkal köszöntjük a ma 90 éves Jane Goodallt.
Hogy lesz valakiből kilométer- és turistaereklye-gyűjtögető?
A füzéri vár fehér falai már a távolból virítanak a csupasz kőoszloprengeteg tetején.
