A mohákkal sokfelé találkozhatunk, erdőkben, sziklákon, háztetőkön, de akár a legzordabb betondzsungelekben is láthatjuk őket. Ott vannak szinte mindenhol, mégis keveset tudunk róluk. Pedig nemcsak szépek és nagy túlélők, de a mohaerdők mélyén egy külön kis univerzum is rejtőzik.
Mintha valami csodás erő ragasztotta volna oda a szúrós csodabogyó piros terméseit a levelekhez. De nem minden levél az, ami annak látszik, és ebben az esetben a csoda helyett is más magyarázatot kell keresünk.
A napokban a Villányi-hegységben jártunk, ahol nemcsak virágzó magyar kikericsekkel, de illatos hunyorokkal is találkoztunk.
Egy hideg, téli hétköznapon látogattunk el az ország második legnagyobb városába. Mindenki szaladt a dolga után, kivéve mi: fotós kolléganőmmel fázósan bár, de lassú léptekkel sétáltunk, közben meg-megálltunk, kíváncsian tekintgettünk ide-oda, és próbáltuk szóra bírni a debreceni épületeket.
A napokban a Villányi-hegységben jártunk, ahol nemcsak a napsütéses, enyhe idő idézte a tavaszt, hanem a Szársomlyó legismertebb növénye, a fokozottan védett magyar kikerics is. Aki szeretné megnézni ezeket a bájos virágokat, annak van erre lehetősége, de kizárólag szakvezetéses túra keretében.
Azzal a kijelentéssel valószínűleg kevesen vitatkoznak, hogy a hajnalmadár az egyik legszebb téli madárvendégünk. Röptében, kivillanó kárminpiros tollaival valóban trópusi pillangókat idéz, de meglátni csak ritkán lehet.
Szekszárd közelében van két kápolna. Mindkettő gyönyörű, mindkettő dombtetőn áll, az egyiknek a színe különleges, a másiknak a környezete, ugyanis két hatalmas tölgyfa öleli, ráadásul az idősebb néhány éve az Év Fája lett Európában.
A Budaörs központjában magasodó Kő-hegy, tetején a kedves kápolnával, a hatalmas kereszttel és a fura sziklaalakzatokkal már messziről látszik. A sziklatömbök egy barlangot rejtenek, ahol hajdan egy remete élt. Ki volt ő, és miért költözött a Kő-hegyre?
Világszerte legalább kétszáz olyan emlősfajt ismerünk, amely téli álmot alszik, ám kis túlzással azt is mondhatjuk, mindenki másképp csinálja. Van, aki csak szendereg és félálomban eszeget, más tényleg hónapokra tetszhalott állapotba kerül.
Hány éves és hol él a világ legidősebb fenyőfája? Melyik a legmagasabb? Mekkora a legnagyobb toboz? Cikkünkből minden kiderül.
Amikor a Nap a déli féltekén, a Baktérítő fölött delel, az északi féltekén elérkezik az év leghosszabb éjszakája. Ezután fokozatosan egyre több világosságban lesz részünk. A téli napforduló már sok ezer éve fontos fordulópont, amihez számos hagyomány és ünnep kötődött. Ezekből gyűjtöttünk össze párat.
A Mátrában, Parádfürdő mellett található Ilona-völgy népszerű kirándulóhely. De vajon ki volt az a bizonyos Ilona, akiről a patakot, a völgyet és a vízesést is elnevezték?
Kétszáz éve került elő az első bizonyíték arról, hogy a gólyák Afrikában telelnek. Később a gyűrűzésnek, majd még később a műholdas jeladók használatának köszönhetően mára megszaporodtak az információk a madarak vonulásáról és telelőhelyeikről.
Remek kilátópontok, az ország legmagasabb természetes vízesése, a Károlyi családhoz kötődő emlékek; többek között ezek a látnivalók várják azt, aki Kékestetőről indulva Parádfürdőig ereszkedik.
A fagyöngy nemcsak lakásdíszként tűnik fel karácsony közeledtével, de egy kedves szokás is kapcsolódik hozzá. Összeszedtünk néhány érdekességet erről a különös növényről.
Mátraháza közelében évtizedek óta magára hagyva áll az ország legnagyobb síugrósánca, ami egykor Európa-kupáknak és országos bajnokságoknak is otthont adott.
Európa egyik legkisebb termetű madara az ökörszem, amely télen a településeken is gyakori, akár még az etetők közelében is fel-feltűnik, de csak villanásnyira. Parányi, mint egy barna golyó, a hangja azonban messzire hallatszik.
A kérdés félig költői, hisz tudjuk, minden mindennel összefügg, de ezt az egymástól látszólag távol álló két dolgot, vagyis a síelést és a madarakat tényleg összeköti valami. Pontosabban valaki.
A Csepel-szigeten fekvő Ráckevén több érdekes látnivaló is várja a kirándulókat, ezek egyike a Ráckevei-Dunán ringatózó hajómalom. Régen a folyóinkon sok hasonló szerkezet úszott, ma már azonban nagyítóval kell keresni őket.
Tudtad, hogy van egy fenyőnk, ami télen ledobja a leveleit? Ismerd meg a különleges tűlevelőt, a vörösfenyőt, ami elképesztő életkort élhet meg.
