Amikor a Nap a déli féltekén, a Baktérítő fölött delel, az északi féltekén elérkezik az év leghosszabb éjszakája. Ezután fokozatosan egyre több világosságban lesz részünk. A téli napforduló már sok ezer éve fontos fordulópont, amihez számos hagyomány és ünnep kötődött. Ezekből gyűjtöttünk össze párat.
A Mátrában, Parádfürdő mellett található Ilona-völgy népszerű kirándulóhely. De vajon ki volt az a bizonyos Ilona, akiről a patakot, a völgyet és a vízesést is elnevezték?
Kétszáz éve került elő az első bizonyíték arról, hogy a gólyák Afrikában telelnek. Később a gyűrűzésnek, majd még később a műholdas jeladók használatának köszönhetően mára megszaporodtak az információk a madarak vonulásáról és telelőhelyeikről.
Remek kilátópontok, az ország legmagasabb természetes vízesése, a Károlyi családhoz kötődő emlékek; többek között ezek a látnivalók várják azt, aki Kékestetőről indulva Parádfürdőig ereszkedik.
A fagyöngy nemcsak lakásdíszként tűnik fel karácsony közeledtével, de egy kedves szokás is kapcsolódik hozzá. Összeszedtünk néhány érdekességet erről a különös növényről.
Mátraháza közelében évtizedek óta magára hagyva áll az ország legnagyobb síugrósánca, ami egykor Európa-kupáknak és országos bajnokságoknak is otthont adott.
Európa egyik legkisebb termetű madara az ökörszem, amely télen a településeken is gyakori, akár még az etetők közelében is fel-feltűnik, de csak villanásnyira. Parányi, mint egy barna golyó, a hangja azonban messzire hallatszik.
A kérdés félig költői, hisz tudjuk, minden mindennel összefügg, de ezt az egymástól látszólag távol álló két dolgot, vagyis a síelést és a madarakat tényleg összeköti valami. Pontosabban valaki.
A Csepel-szigeten fekvő Ráckevén több érdekes látnivaló is várja a kirándulókat, ezek egyike a Ráckevei-Dunán ringatózó hajómalom. Régen a folyóinkon sok hasonló szerkezet úszott, ma már azonban nagyítóval kell keresni őket.
Télen az embernek nem mindig van kedve kimozdulni, na, meg ott vannak a hosszú, sötét esték is, amikor van idő olvasni, filmet nézni vagy épp egy jó beszélgetést meghallgatni. Kulturális ajánlónkban olyan nézni-, hallgatni- és olvasnivalókat ajánlunk, amelyek a természetről, utazásról, ismerős és ismeretlen tájak, városok felfedezéséről szólnak.
Tavak, források, patakok, és persze gázlók sora, amiken a száraz lábbal való átkelést olykor igazi logikai feladványnak érzi az ember. De nemcsak a vizes tematika jegyében telt ez a túra, Bibervárat, a közelében fekvő pálos kolostor egykori helyét, és a ma már csak romjaiban létező Zamenhof-kilátót is útba ejtettem.
A Városliget szélén áll egy kis híd, aminek látszólag semmi szerepe nincs, nem vezet sehová, és nem köt össze semmit. Mármint térben. Időben nagyon is, hisz a hídon át egészen a 19. század végéig elsétálhatunk.
Novemberben a természet csendjét időnként messze hangzó csattanások zaja veri fel. Valahol muflonkosok küzdenek egymással. A gímszarvasok bőgése, a dámok barcogása után ugyanis most a muflonok berregése zajlik.
A Bakony legmagasabb hegyén található hófehér gömbkupola már messziről is elég rejtélyesnek tűnik, és ez közelről, a szomszédos kilátóból szemlélve sem változik. Mi célt szolgál ez a futurisztikus objektum?
A Bakony hegyei között, félúton Bakonybél és Zirc között van egy idilli környezetben fekvő birtok. Szépalmapusztán nemcsak az idelátogató vendégek és túrázók, de az itt élő mentett és idős állatok is jól érezhetik magukat.
Az őszi Bakony szépségei, óriási golflabda a hegytetőn, mesebeli birtok a hegyek között és boldog nyugdíjaskorukat élő lovak. Élmények és látnivalók Bakonybéltől Borzavárig.
→ Tovább
Ebben az időszakban a foltos szalamandrák telelőhelyeiket keresik, és esős, borús időben nappal is szép számmal mozognak az élőhelyeik közelében. Turistautakon vagy a közutakon is elénk kerülhetnek, fokozottan figyeljünk rájuk.
Szakadó eső, tejfehér köd, vadregényes patakvölgy, gombák, szalamandrák és egy híres rom; ezen a mátrai túrán minden volt, ami izgalmassá tehet egy kirándulást. Egy dolgot kivéve: kilátásban ezúttal sehol nem gyönyörködhettünk. A ködös erdő hangulata azonban minden elmaradt gyönyörű panorámáért kárpótolt bennünket.
→ Tovább
Pár hete írtunk arról, hogy valaki a Mátrában elterelt egy patakot. Akkor úgy tűnt, hogy a természetvédelmi szakemberek pontot tettek a történet végére. Az ismeretlen elterelő azonban újra akcióba lépett. A helyszínen jártunk utána a rejtélyes ügy újabb fejleményeinek.
Erdő és erdő között nagy különbségek lehetnek, és nemcsak egy természetszerető ember, de az ott élő állatok szemszögéből nézve is. A vadmacska különösen érzékeny az élőhelyi viszonyokra, akárhol nem érzi jól magát. De vajon egy egykorú, homogén erdőből viszonylag rövid idő alatt lehetséges „vadmacskabarát” élőhelyet varázsolni?
