Ma már el sem tudjuk képzelni, hogy hogyan tárolták régen a romlandó ételeket a meleg beálltával, amikor még nem lehetett bedobni azokat a hűtőbe. Voltak már századokkal ezelőtt is különböző tartósítási eljárások, mint sózás, füstölés vagy zsírban tárolás, de ezekkel a módszerekkel azért nem mindent lehet tartósítani.

A Budaörs központjában magasodó Kő-hegy, tetején a kedves kápolnával, a hatalmas kereszttel és a fura sziklaalakzatokkal már messziről látszik. A sziklatömbök egy barlangot rejtenek, ahol hajdan egy remete élt. Ki volt ő, és miért költözött a Kő-hegyre?

Aki még nem élte át egy frissen behavazott magashegység téli hangulatát, az nem tudja, mi a tél varázsa. Persze, valamennyire a sípályákról is érzékelhető ez a varázs, de hótalp vagy túraléc kell ahhoz, hogy igazából megérintsen a tél csendje.

Világszerte legalább kétszáz olyan emlősfajt ismerünk, amely téli álmot alszik, ám kis túlzással azt is mondhatjuk, mindenki másképp csinálja. Van, aki csak szendereg és félálomban eszeget, más tényleg hónapokra tetszhalott állapotba kerül.

Ismered a téli fülőkét? Találkoztál már közönséges süngombával? Tudod, hogyan fest a lepketapló? Cikkünkben csokorba gyűjtöttünk pár télen is felfedezhető gombát.

Olyan különleges ősi templomokat gyűjtöttünk össze az Árpád-korból, melyeknek ma már csupán a romjai láthatók. De így romosan talán sokkal titokzatosabbak, hiszen még többet bíznak az ember fantáziájára, vajon milyenek lehettek 800-900 évvel ezelőtt.

A ma már csak kulturális kuriózumként érdekes, súlyosan természetkárosító tevékenységek felidézése apropóján megismerkedünk e páratlan természeti képződményekkel.

Az ünnepek idején a szakrális helyek látogatása mellett az elcsendesedésre egy templom melletti vagy körüli séta is remek alkalmat adhat. Mutatunk négy különleges fővárosi templomkertet, amelyek évszaktól függetlenül egyedi hangulattal bírnak.

Ki állított először karácsonyfát Magyarországon? Hol él a világ legidősebb lucfenyője? Honnan kerülnek a fenyők az otthonodba? Most kiderül, mennyit tudsz a karácsony egyik legfőbb szimbólumáról.

Ugye emlékeztek rá, milyen élmény csúszkálni a havon egy szánkóval? De ez a műfaj nem csupán az egyik legvidámabb téli móka, hanem már több ezer éve együtt van az emberiséggel. Ráadásul vannak, akik sportot űznek belőle. Egy kis szánkológia következik.

Magyarország legidősebb apátsági templomát nem kímélte sem a tatár, sem a török, mégis rendületlenül áll több mint 800 éve, a hívek pedig a mai napig használják. Ellátogattunk a Kisalföldre, a Győrtől nem messze fekvő Lébénybe, hogy a saját szemünkkel lássuk a legendákkal övezett épületet.

Ki állított először karácsonyfát? Ki hozta divatba Magyarországon ezt a szokást? Miből készültek az első fenyődíszek? Összegyűjtöttünk néhány érdekességet a karácsonyfákról.

Hány éves és hol él a világ legidősebb fenyőfája? Melyik a legmagasabb? Mekkora a legnagyobb toboz? Cikkünkből minden kiderül.

El tudod képzelni a karácsonyt fenyőillat, szaloncukor, mennyből az angyal nélkül? Másnak pedig a KFC-s rántott csirke vagy épp egy kakáló farönk hozza meg az ünnepi hangulatot. Íme, néhány fura vagy egyenesen bizarr karácsonyi tradíció.

Ugyan tél van, és hideg, de ez egyáltalán nem zavar minden növényt. Míg a nagy őszi színpompa után a lombhullató fák ilyentájt már csupasz ágaikat nyújtogatják a kékesszürke ég felé, addig az örökzöldek ideje épp most jött el. Az adventi időszakhoz pedig több örökzöld növény is köthető. A fenyők mellett talán a magyal, a tiszafa és a fagyöngy az a három növény, amelyek először eszünkbe juttatják a közelgő ünnepeket. Ismerkedjünk meg velük közelebbről.

A karácsony központi eleme a feldíszített fenyő. Ha az ünnepi hangolódást egy kis túrázással szeretnéd megszínesíteni, nincs jobb célpont, mint néhány különleges, tűlevelűekből álló erdő. Ezek közül válogattunk nektek egy csokorra valót.

A szaloncukor ősét már a 14. században fogyasztották, de akkor még nem Magyarországon. Nézzük, honnan és hogyan került az elmaradhatatlan karácsonyi édesség a magyarok fájára.

Amikor a Nap a déli féltekén, a Baktérítő fölött delel, az északi féltekén elérkezik az év leghosszabb éjszakája. Ezután fokozatosan egyre több világosságban lesz részünk. A téli napforduló már sok ezer éve fontos fordulópont, amihez számos hagyomány és ünnep kötődött. Ezekből gyűjtöttünk össze párat.