Izgalmasak, titokzatosak és látványra sem utolsók. Ezúttal olyan várakat gyűjtöttünk össze, amelyek sokszor elkerülik a figyelmünket, mert nem Magyarország határain belül találhatóak, mégis könnyen elérhetőek egy-egy kirándulás alkalmával.

A legenda úgy tartja, Szent László királynak egy szarvas sugallta, hogy templomot építsen Somogyváron. Egy angyal jelent meg az állat képében, akit Isten küldött az uralkodóhoz. Így László a Kupavárhegyen 1091-ben megalapította a bencés monostort, amely akkor a legnagyobbnak számított az országban.

Ilona-völgy, Klarissza-forrás, Hurok-út, Cifra Istálló, a híres gesztenyefasorok, a Kékes erdőrezervátuma, és persze a parádsasvári és a parádfürdői kastélyok. Csak néhány a Károlyi családhoz kötődő emlékek közül, amelyekkel még ma is találkozhatunk.

Miután bejártuk a hollókői vár összes zugát, azon sem csodálkoznánk, ha kiderülne, hogy a legendához hűen valóban hollóvá változott ördögfiókák építették.

Szekszárd közelében van két kápolna. Mindkettő gyönyörű, mindkettő dombtetőn áll, az egyiknek a színe különleges, a másiknak a környezete, ugyanis két hatalmas tölgyfa öleli, ráadásul az idősebb néhány éve az Év Fája lett Európában.

A Budaörs központjában magasodó Kő-hegy, tetején a kedves kápolnával, a hatalmas kereszttel és a fura sziklaalakzatokkal már messziről látszik. A sziklatömbök egy barlangot rejtenek, ahol hajdan egy remete élt. Ki volt ő, és miért költözött a Kő-hegyre?

Olyan különleges ősi templomokat gyűjtöttünk össze az Árpád-korból, melyeknek ma már csupán a romjai láthatók. De így romosan talán sokkal titokzatosabbak, hiszen még többet bíznak az ember fantáziájára, vajon milyenek lehettek 800-900 évvel ezelőtt.

Magyarország legidősebb apátsági templomát nem kímélte sem a tatár, sem a török, mégis rendületlenül áll több mint 800 éve, a hívek pedig a mai napig használják. Ellátogattunk a Kisalföldre, a Győrtől nem messze fekvő Lébénybe, hogy a saját szemünkkel lássuk a legendákkal övezett épületet.

A Mátrában, Parádfürdő mellett található Ilona-völgy népszerű kirándulóhely. De vajon ki volt az a bizonyos Ilona, akiről a patakot, a völgyet és a vízesést is elnevezték?

Nyomtatott magazinunk História rovatában idén is igyekeztünk változatos témákat bemutatni: túráztunk a Balaton-felvidéken, jártunk mesébe illő kastélyban és az egrinél is dicsőségesebb várban, szemügyre vettünk érdekes építészeti megoldásokat és még két 19. századi celebbel is behatóan megismerkedtünk.

Összeállításunkban olyan hazai kápolnákat gyűjtöttünk össze, amelyeket érdemes egy-egy kiránduláson útba ejteni, és különleges hangulatukkal, környezetükkel még azokat is megérintik, akik nem hívő emberek.

A Magas-Mátra emblematikus látnivalója a Három falu temploma, amely nevében hordozza történetét. Vajon melyik három település közös templomáról van szó?

A téli Budapest egyik legnépszerűbb és leghangulatosabb helye a Városligeti Műjégpálya, ami nemcsak Európa legnagyobb és egyik legrégibb szabadtéri mesterséges jégfelülete, de – és ezt elfogultság nélkül állíthatjuk – a világ legszebb pályái között is ott van.

Aki figyelmesen sétálgat a Hősök terén, az a Millenniumi emlékmű előtt és a bámészkodó turisták között észrevehet egy emléktáblát a földön, ami a város egyik érdekes, régi történetét idézi fel.

A Csepel-szigeten fekvő Ráckevén több érdekes látnivaló is várja a kirándulókat, ezek egyike a Ráckevei-Dunán ringatózó hajómalom. Régen a folyóinkon sok hasonló szerkezet úszott, ma már azonban nagyítóval kell keresni őket.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóságnak nagy tervei vannak Lillafüred titokzatos turistamágnes objektumával. Mi is benéztünk a Zsófia-kilátó hegye alá, és részleteket is megtudtunk a jövőbeni elképzelésekről.

A kerektemplomok mindig egyedülálló hangulatot adnak a tájnak. Talán, mert a kör az egyik legmisztikusabb alakzat, a tökéletesség és a teljesség szimbóluma. Összeállításunkban olyan hazai körtemplomokat mutatunk be, amelyek nemcsak egyszerűségükben a legszebbek, de tökéletes célpontjai is lehetnek egy kirándulásnak.

A Városliget szélén áll egy kis híd, aminek látszólag semmi szerepe nincs, nem vezet sehová, és nem köt össze semmit. Mármint térben. Időben nagyon is, hisz a hídon át egészen a 19. század végéig elsétálhatunk.