Számos vár nyerte vissza régi fényét az utóbbi évtizedekben, de vajon milyennek látta ezeket a történelmi jelentőségű építményeket a múlt század embere? Képes időutazásunkon most ti is megnézhettek jó néhány várat egykori állapotában és napjainkban.

Tegye fel a kezét, akinek Kőbányáról a barokk jut az eszébe? A többség valószínűleg a téglagyárra, a gyógyszeriparra, a világos sörre, a Chinatownra vagy az izgalmas föld alatti pincerendszerre gondol, ha már, de a barokkra aligha. Pedig jelen van az is a X. kerületben, hiszen Kőbánya ütőerén, egy kis dombon áll a bájos „parasztbarokk” kápolna, amelynek egyik különlegessége a sok közül, hogy saját kezűleg építette egy 18. századi kőfaragómester.

A Normafától néhány percre található Disznófő vendéglő a 19. században a kirándulók egyik állandó találkozóhelye volt, ahol a kor neves művészei is gyakran megfordultak.

A hatalmas csövön át érkező vízfolyás a látszat ellenére egy patak, ami Nagykovácsiból a Remete-szurdokon át érkezik Budapestre. Itt azonban hamarosan eltűnik a föld alatt, és csak a Dunánál bukkan újra a felszínre.

Ennek a hegynek olyannyira összefonódott a neve boszorkányokkal a 17-18. században, hogy a boszorkányperekben is rendszeresen felbukkant, mint klasszikus éjjeli gyülekezőhely.

Magyarország egyik legkülönlegesebb főúri lakja található a Fejér vármegyei kis településen. Angol udvarházakat idéző külseje és mesébe illő, kőcsipkés tornyai az egyik legszerethetőbb magyar kastéllyá avatják. De nemcsak az épület stílusa romantikus, hanem a története is.

Nem is olyan régen még nagyüzemben bányászták a szenet Pécs mellett, a Mecsek lábánál. Az 1998-ban bezárt István-akna bányatelep jelenleg leginkább egy szellemvároshoz hasonlít, de még így pusztulatában is van benne valami fenséges.

Az ország egyik legrégibb Mária-kegyhelye a Villányi-hegység déli lankáin, a Siklóshoz tartozó Máriagyűdön található. Meglátogattuk a gyönyörű környezetben fekvő kegytemplomot.

Egy hideg, téli hétköznapon látogattunk el az ország második legnagyobb városába. Mindenki szaladt a dolga után, kivéve mi: fotós kolléganőmmel fázósan bár, de lassú léptekkel sétáltunk, közben meg-megálltunk, kíváncsian tekintgettünk ide-oda, és próbáltuk szóra bírni a debreceni épületeket.

Izgalmasak, titokzatosak és látványra sem utolsók. Ezúttal olyan várakat gyűjtöttünk össze, amelyek sokszor elkerülik a figyelmünket, mert nem Magyarország határain belül találhatóak, mégis könnyen elérhetőek egy-egy kirándulás alkalmával.

A legenda úgy tartja, Szent László királynak egy szarvas sugallta, hogy templomot építsen Somogyváron. Egy angyal jelent meg az állat képében, akit Isten küldött az uralkodóhoz. Így László a Kupavárhegyen 1091-ben megalapította a bencés monostort, amely akkor a legnagyobbnak számított az országban.

Ilona-völgy, Klarissza-forrás, Hurok-út, Cifra Istálló, a híres gesztenyefasorok, a Kékes erdőrezervátuma, és persze a parádsasvári és a parádfürdői kastélyok. Csak néhány a Károlyi családhoz kötődő emlékek közül, amelyekkel még ma is találkozhatunk.

Miután bejártuk a hollókői vár összes zugát, azon sem csodálkoznánk, ha kiderülne, hogy a legendához hűen valóban hollóvá változott ördögfiókák építették.

Szekszárd közelében van két kápolna. Mindkettő gyönyörű, mindkettő dombtetőn áll, az egyiknek a színe különleges, a másiknak a környezete, ugyanis két hatalmas tölgyfa öleli, ráadásul az idősebb néhány éve az Év Fája lett Európában.

A Budaörs központjában magasodó Kő-hegy, tetején a kedves kápolnával, a hatalmas kereszttel és a fura sziklaalakzatokkal már messziről látszik. A sziklatömbök egy barlangot rejtenek, ahol hajdan egy remete élt. Ki volt ő, és miért költözött a Kő-hegyre?

Olyan különleges ősi templomokat gyűjtöttünk össze az Árpád-korból, melyeknek ma már csupán a romjai láthatók. De így romosan talán sokkal titokzatosabbak, hiszen még többet bíznak az ember fantáziájára, vajon milyenek lehettek 800-900 évvel ezelőtt.

Magyarország legidősebb apátsági templomát nem kímélte sem a tatár, sem a török, mégis rendületlenül áll több mint 800 éve, a hívek pedig a mai napig használják. Ellátogattunk a Kisalföldre, a Győrtől nem messze fekvő Lébénybe, hogy a saját szemünkkel lássuk a legendákkal övezett épületet.

A Mátrában, Parádfürdő mellett található Ilona-völgy népszerű kirándulóhely. De vajon ki volt az a bizonyos Ilona, akiről a patakot, a völgyet és a vízesést is elnevezték?