Hetvenkét év után talált gazdára a Magyar Természetjáró Szövetség által működtetett legendás túramozgalom, az Országos Kéktúra tízezredik jelvénye.

Nyüzsgő madárvilág, falusi hangulat szürkemarhákkal, kecskékkel és pulykákkal, valamint virágokkal és az ősz bogyós terméseivel színezett útvonal vár rád, ha csatlakozol hozzánk a Biharugra-Körösszakál szakaszra a Kéktúrázás Napján. A hajdani vadvízországot is érintő túrán egy természetvédelmi őr kísér majd minket, és mesél e természeti értékekben gazdag vidékről.

Hamarosan indul a regisztráció a Magyar Természetjáró Szövetség ingyenes túrarendezvényére, a 2024-es Kéktúrázás Napjára.

Az Országos Kéktúra nyomvonala nem állandó: rendszeresen előfordul, hogy gazdájának, a Magyar Természetjáró Szövetségnek módosítania kell rajta. A legfrissebb, zempléni példa apropóján bemutatjuk, hogy mi állhat egy változás hátterében, és milyen szempontok alapján, milyen folyamatot követve alakul ki az új nyomvonal.

Bemutatjuk az Alföldi Kéktúra néhány éjszakázóhelyét. És bár az Országos Kékkör turisztikai felszereltsége éppen itt a legszegényebb, kint alvásra ideális kilátókat, erdőligeteket és pihenőhelyeket errefelé is találunk.

A Börzsöny katasztrofális izzófelhői, a kréta kőzetek eldorádója, a kővé dermedt szerzetes – néhány cím, ami alapján biztosan nem ismernél rá az Országos Kéktúrára, pedig ha végigjártad, mindegyikkel találkoztál. És ahonnan idéztük őket: Geokéktúra címmel jelent meg a Turista Magazin korábbi rendszeres szerzőjének könyve, amely az ismert túraútvonal változatosságát annak földtudományi érdekességein keresztül mutatja be.

A Magyar Természettudományi Múzeum Kupolacsarnokában 2024. április 18-án nyílik meg a Kékvándor című kiállítás Burger Barna emlékére, amelyen a neves, fiatalon elhunyt fotográfusnak az Országos Kéktúráról készített hangulatos képeit nézhetjük meg egy komplex installációba ágyazva. A kiállítás rendezője a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ.

Összegyűjtöttük a leggyakrabban előforduló, tipikus hibákat, ami miatt a kéktúrás igazolófüzeted fennakadhat az ellenőrzésen.

Továbbra is kiemelkedő a kéktúrákat sikeresen befejezők száma: a Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) által működtetett három kéktúra teljesítéséért tavaly összesen 1305-en vehették át a megérdemelt kitűzőt és oklevelet.

Az élményekkel teli országjárást követően jöhet a várva várt díjazás, az ikonikus kéktúrajelvény, feltéve, ha az igazolófüzet bírái mindent rendben találnak. Na de kik a kéktúraellenőrök, és hogyan zajlik a „meózás”? A Turista Magazin utánajárt, kik és hogyan ellenőrzik a leadott füzeteket, mielőtt hivatalosan is kéktúrateljesítőknek mondhatnánk magunkat.

December 12-ig lehet jelentkezni a Magyar Természetjáró Szövetség szakmai támogatásával zajló, kéktúrás témájú versenyre, amelyre az általános iskola 3-8. évfolyamáról várják a négyfős csapatokat.

Ha kéktúrázol, vagy kéktúrás ismerősödnek keresel testhezálló ajándékot, van egy remek hírünk: számos kéktúrás termékünk közül választhatsz.

Közel 80 évesen kezdett el kéktúrázni Ács Sándor Péter, akinek annyira megtetszett a műfaj, hogy másfél év alatt végig is ért a több mint 1100 km-es útvonalon. Októberi beérkezése után nem sokkal arról beszélgettünk vele, hogy elfoglalt nagypapaként, ráktúlélőként hogyan élte meg az egyedül túrázást, és mit adott neki a Kéktúra.

A hazai televíziós ismeretterjesztés és természetfilmezés kiemelkedő alakja munkásságával napjainkban talán még nagyobb hatással van a hazai természetjárásra, mint életében.

1987. november 26. óta nincs velünk Rockenbauer Pál, akinek neve örökre összeforrt a Kéktúrával. Ebből az alkalomból felidézzük, hol találkozhatunk emlékével a Kéktúrát járva.

15 évesen kezdte, majd hosszabb megszakításokkal 52 éven át túrázott az Országos Kéktúrán. Közben hol a munka, hol a gyerekek nevelése vagy az élsportolóként űzött tájfutás vitte el a fókuszt, de idén szeptemberben végére ért a másfél millió lépésnek. Méghozzá Sümegen, ugyanott, ahol 1971-ben elkezdte. A túrázásról, az újrakezdésekről és az évtizedek alatt megtapasztalt változásokról beszélgettünk Takács Ágnessel.

Ma már itthon is egyre többen hódolnak a szóló túrázásnak, de azért még ma is megállítják az egyszeri kéktúrázót, pláne, ha nő, hogy nem fél-e, és nem unalmas-e így egyedül. Olyan nőkkel beszélgettünk, akik egyedül járták vagy járják a Kéket, és szeretik ezt a műfajt, mert általa sok olyan élményben lehet részük, amit másképp nem élhetnének át.

Nemrég került a kezembe egy frissen megjelent ifjúsági regény, amibe kíváncsiságból belelapoztam – és annyira beszippantott a történet, hogy le sem tudtam tenni. Sz. Vágó Kinga #Kéknyár című könyve izgalmas, fordulatos, mókás, és emellett tanulságos nemcsak a kamaszok, hanem az idősebb korosztályok számára is.