Nem csupán táplálék után kutatnak. Tavasszal minden harkályfaj más-más ritmusban, ütemben és hosszúságban hallatja kopogását.

Az elmúlt évtizedben számottevően gyarapodott a hazánkban ismert barlangok száma és azok járatainak hossza.

A természetben járva sajnos sok helyen fut bele az ember eldobott sörösdobozokba és üdítős palackokba. Az eldobált hulladékok látványa számunkra „csak” bosszantó, a rovarok számára azonban akár halálos veszély is lehet.

Az utóbbi években sorra látnak napvilágot a rovarok, köztük a beporzók fogyatkozásáról szóló tanulmányok. Mit tehet egy átlagember a beporzók védelme érdekében? Nagyon is sokat, és nemcsak egy kertben, de már egy erkélyen is.

Szakmai körökben szenzációnak számít, hogy az elmúlt évtizedben közel megnégyszereződött az Alföldön élő székicsérek állománya. 2024-ben a fészkelő populáció becsült mérete 65-70 pár körül alakult.

Ez Magyarország egyetlen olyan épülete, amelynek felső helyiségében miséznek, alsó részében pedig italt mérnek.

A szóban forgó magaslat egyben a Börzsöny legmagasabb pontja, továbbá Nógrád vármegye második legmagasabb hegycsúcsa.

Ezek az ügyes kis falmászók bármilyen felületen könnyedén megmaradnak, akár fejjel lefelé is. De vajon mi, emberek is használhatnánk ezt a képességet?

Sárga virágok pettyeznek mindent most a természetben, amelyeket hajlamosak vagyunk egyből lepitypangozni. Ezek zöme valóban a mindenki által ismert gyermekláncfű, azonban tömegesen nyílik most egy rá kísértetiesen hasonlító tavaszi virág is.

Cikkünkből kiderül, honnan lehet tudni, hogy királynőről van szó, és minden más is, amit a délvidéki poszméhekről tudni kell.

Ez a tájunk egyben Magyarország legidősebb (500 millió éves) kristályos röghegysége is.

Tollak nélkül egy madár sem reppenhetne a magasba, de vajon még milyen képességeket ad ez a nagyszerű „találmány” a madaraknak?

Mindenki betéve vágja, hogy Magyarország legmagasabb pontja a Kékes, de vajon mennyire vagy képben hazánk többi hegycsúcsával kapcsolatban? Listánkon van néhány olyan tájrekorder és kevésbé ismert magaslat, amely megtéveszthet. Ha gyakran túrázol vagy ötös voltál földrajzból, akkor neked ez a tudáspróba nem okozhat gondot.

Azt sejtjük, hogy semmi köze az ökrökhöz, de miből lehet valójában?

Nem meglepő módon a haza turistaság „bölcsőjében”, Dobogókőn áll az ikonikus épület, amely ma turistamúzeumként funkcionál.

Hazánk szinte kifogyhatatlan a muris helységnevekből. Némelyikük olyan fura, hogy akár azt is gondolhatnánk, csak tréfából találta ki valaki. Pedig nem. A legviccesebb hangzású falunevekből szemezgettünk, Rozsdásserpenyőtől Lánycsókon át Heréd községig, és annak is utánajártunk, miért hívják így őket.

Hány erdei fülesbagoly telel Magyarországon, milyen a területi eloszlásuk, illetve milyen következtetéseket vonhatunk le az egyedszámból? Mindezekre az MME januárban lezárult felmérése ad választ.

Azt mindenki tudja, hogy a főváros a legnépesebb városunk, de vajon hogyan oszlik el a hazai népesség, és melyik a legkisebb településünk?