Egy új filmsorozat a hazai vízgazdálkodás problémáit járja körül szakemberek segítségével. A Kárpátalján forgatott első részben a készítők a Tisza-forrásvidékén kerestek magyarázatokat és havat. Ez utóbbit alig-alig találtak márciusban.

A szarvasok rágnak, a vaddisznók túrnak, a muflonok taposnak. Ezzel önmagában nincs is baj, senki nem várja el tőlük, hogy napfénnyel táplálkozzanak és lebegve járják az erdőt. A probléma a mennyiséggel van, és persze az emberrel, aki beleavatkozott a természetes folyamatokba.

Európa egyik legnagyobb méhfaja, a kék fadongó sokakban rémületet kelthet hatalmas méretével, de a félelem teljesen alaptalan, mert a kékes színben játszó fekete órás teljesen ártalmatlan. De hol találkozhatsz vele?

A mókusokkal kapcsolatban több tévhit is él a köztudatban, az egyik az, hogy téli álmot alszanak, a másik pedig, hogy csak odukban laknak.

Ha szívesen böngészed a térképet, kedvenc tantárgyad a földrajz volt, és nem esel kétségbe, ha útközben összezavarodik a GPS, akkor ez a kvíz neked szól. Virtuális utazás a térképen, Felsőszölnöktől Garbolcig, Füzértől Kásádig.

Fontos megérteni, hogy a felelős magatartás nem a madarak bármi áron való megmentése, hiszen ezzel sokszor éppen a természet ellen teszünk.

Körülbelül egy hónapja mutatták ki először a vírust Magyarországon, azóta pedig sorra zárnak be az állatbemutatóhelyek, a nemzeti parki rendezvényeket törlik, sőt, egyes turistautakat és tanösvényeket is kerülnünk kell. A betegség ráadásul azóta több helyen felbukkant. Mit kell tudni a ragadós száj- és körömfájásról, miért nem jó megoldás a vakcinázás, és mi történik, ha a vadon élő állatok is elkapják? Körbejártuk a témát.

Tavasszal és ősszel madarak milliói vándorolnak délről északra, vagy épp fordítva, hogy eljussanak megszokott költő- vagy telelőhelyükre. De vajon honnan tudják, hogy pontosan merre kell repülniük?

Ezek a szorgos lények nem véletlenül alakítják ki méhlakásaikat ilyen formájúra: a hatszög több szempontból is a legjobb választás.

Nem szokatlan, hogy a tavaszi fagyos hajnalokon a jég alatt sem lankad a párosodási kedv. A Bükki Nemzeti Park munkatársa csíkbogarak nászát vette videóra, akik sem a jégtől, sem a kamerától nem jöttek zavarba.

Még a fülemben cseng nagyanyám hangja, aki figyelmeztet, miközben gyerekként az udvaron bohóckodok, hogy ne fogjam meg a varangyot, mert a szemembe fog pisilni, akkor pedig megvakulok.

Ezek a látványos gombakörök elsősorban erdőkben, ritkábban mezőn jelennek meg, az elnevezés pedig a középkori hiedelemből származik.

Mire jó a tavaszi eső? Például arra, hogy előcsalogassa a gombákat. Vannak olyan fajok, amelyeket már márciustól lehet gyűjteni, a májusi gombaszezon berobbanásáig bőven van mit rakni a kosárba.

Én azt hittem, a Turista Magazinban már szinte minden budapesti látnivalóról esett szó, ezért meglepve tapasztaltam, hogy a lakóhelyem közvetlen közelében húzódó cinkotai Caprera-patakról még nem. Pedig nem is gondolnánk, mennyi rejtett kincset fedezhetünk föl a csupán 2 km hosszú vízfolyás mentén. Lelkemben lobogó lokálpatriotizmussal írtam meg ezt a cikket, amelyben bemutatjuk a patak minden titkát, szó lesz egy különös grófnőről, elhagyott fürdőkről, medencében parkoló autókról és sok egyébről.

A zsinagógák egyik hagyományos eleméről van szó.

A tengerszint felett 837 méteren fekvő erősségnek mára csak nyomai látszanak. Sáncai aránylag jól kivehetők, de történetét egyáltalán nem ismerjük.

Panoráma, várrom, turistaház, tó. Mutatunk egy régi képet Fortepanról, és mondd meg, hol járunk!

Ki gondolná, hogy egyes középkori várak romantikus tornyaiban nem ábrándos szemű, szőke királykisasszonyok ücsörögtek, hanem valaki, aki éppen a nagydolgát végezte? Cikkünkből kiderül, melyik várat vették be a vécén keresztül, és az is, hogy miért előzte meg a korát Füzér.