A mohákkal sokfelé találkozhatunk, erdőkben, sziklákon, háztetőkön, de akár a legzordabb betondzsungelekben is láthatjuk őket. Ott vannak szinte mindenhol, mégis keveset tudunk róluk. Pedig nemcsak szépek és nagy túlélők, de a mohaerdők mélyén egy külön kis univerzum is rejtőzik.

Jogszabály írja elő, hogy hol kötelező pórázt adni az ebre, de a gazdik vagy nincsenek ennek tudatában, vagy egyszerűen fütyülnek rá.

A WWF Magyarország térképre rakta hazánk legkülönlegesebb, idős fákból álló természetes működésű erdőmaradványait.

Biztosan sokan elgondolkoztatok már azon, vajon hogyan bírják elviselni az úszkálást a jéghideg vízben és a sétálgatást a hóban a csupasz lábú madarak. Természetesen mindenre van válasz, amit most el is árulunk nektek.

Mintha valami csodás erő ragasztotta volna oda a szúrós csodabogyó piros terméseit a levelekhez. De nem minden levél az, ami annak látszik, és ebben az esetben a csoda helyett is más magyarázatot kell keresünk.

Téli madáretetők és erdei séták meglepetésvendége lehet ez az aprócska vándormadár, a zsezse.

Ha a válasz nem, akkor van egy jó hírünk, mert pontokba szedtük a legfontosabb különbségeket, és egy szuper ábrán is megmutatjuk.

A belépéshez jogszabály ad támpontot.

A napokban a Villányi-hegységben jártunk, ahol nemcsak virágzó magyar kikericsekkel, de illatos hunyorokkal is találkoztunk.

Három különböző, ún. nem hulló, talajmenti csapadékfajtát különböztethetünk meg: a harmatot, a deret és a zúzmarát. De vajon mi köztük a különbség?

A Mátrában található tó eredetileg egy lefolyástalan medencében kialakult, természeti értékekben gazdag mocsár volt. A 60-as évek elején azonban jelentősen átalakították, ma pedig már a hegység egyik legismertebb kirándulóhelye. Vajon hol járunk?

Az alábbi, különös élőlényekben az a közös, hogy nem a világ egy távoli, egzotikus pontján élnek, hanem itt, Magyarországon, és némi szerencsével találkozhatunk is velük a természetben.

Magyarország legszínpompásabb madarai közé tartozik a más fajokkal gyakorlatilag összetéveszthetetlen, alacsony tengerszint feletti magasságon fekvő lomberdőkben, ültetett fenyvesekben, gyümölcsösökben, szőlőkben, parkokban és kertekben egyaránt előforduló tengelic, amelyet jellegzetes hívóhangja után stiglic néven ismer a népnyelv.

Január hatodika vízkereszt napja. Sokan hallottak már róla, de hogy mi köze van a vízhez és a kereszthez, arról keveseknek van fogalma. Utánajártunk, mit is ünneplünk valójában ezen a jelentős napon.

Mikor a természetjárást sokan még inkább afféle furcsa hóbortnak tartották, Czárán Gyula már megszállottan kutatta a bihari hegyeket. Barlangokat tárt fel, turistautakat épített, könyveket írt, túrákat vezetett és sok-sok emberrel ismertette meg ezt gyönyörű vidéket.

Na, de mi a másik? És itt most nem a Balaton szeletre gondoltunk. Hol van, mi köze a két Balatonnak egymáshoz? Utánajártunk.

A válasz sokrétű, függ attól is, hogy a történelmi Magyarországra gondolunk-e, illetve, hogy mit is tekintünk turistaútnak.

Kevés olyan fővárosi akad, aki legalább egyszer az élete során ne járt volna e festői épületet tetején, ami 1910 óta a város talán legszebb panorámájával ajándékozza meg a kirándulókat.