Hogy mi lesz húsz-harminc vagy ötven év múlva itt a Földön, az mindannyiunkat érdekel, és természetes, hogy az öko- és klímaválsággal egyre több szépirodalmi mű is foglalkozik. Ezek közül ajánlunk most három vaskos és igencsak aktuális regényt.

A táplálkozás sokféle lehet; egészséges, diétás, húsmentes, vegán, de vajon milyen az, amikor bolygóbarát?

Ma már nálunk is számos természetvédelmi projektben van arra lehetőség, hogy a laikusok is beszálljanak a kutatásokba, és az általuk gyűjtött adatokkal támogassák a kutatók munkáját.

Városi környezetben szokatlan látvány fogadja azokat, akik az Auróra Klímakertbe tévednek a 8. kerületben. Lelkes természetvédők egy izgalmas kísérlet keretében öt év alatt az egyik elhagyott, murvás parkolóból, szinte a semmiből permakultúrás, buja bokros-fás „édenkertet” teremtettek. Megnéztük, milyen az, amikor a józsefvárosi betondzsungelben, 100 négyzetméteren átveszi a természet az irányítást.

Létünk egyik alapfeltétele a termékeny talaj. Ahogy azonban sok minden mást, úgy a talajt sem becsüljük. Túlhasználjuk és kizsigereljük, és bele sem gondolunk, hogy néhány centiméternyi talaj képződése akár ezer évbe is beletelhet.

A fast fashion üzletek mára leuralták a ruhaipart. Az olcsó árak, a hetente jelentkező új kollekciók folyamatos vásárlásra ösztönzik az embereket. De milyen áron?! A ruhaipar kevésbé ismert árnyoldalairól Mengyán Eszterrel, a Helló, Slow fashion! című könyv szerzőjével, a környezettudatos ruhatár szakértőjével beszélgettünk.

A PET Kupa sok éve küzd azért, hogy megtisztítsa a Tiszát – a jórészt felvízi országokból – hozzánk érkező hulladékáradattól. Két éve azonban a probléma forrásánál, Kárpátalján is akcióba kezdtek; a cél a forrásvidéki területek megtisztítása és a kárpátaljai szelektív hulladékgyűjtés előmozdítása.

A WWF Magyarország igazgatója több mint 30 éve dolgozik a természetvédelemben, és el sem tudja képzelni, hogy valaha mással foglalkozzon. Azt mondja, a kiégéssel szemben mindenkinek meg kell találnia saját ellenszerét: az övé a kertészkedés és a túrázás, amikor abban a közegben lehet, amiért végső soron dolgozik. Sipos Katalinnal beszélgettünk a pályájáról, a WWF-ről, és arról, hogy a zempléni gyerekkor nem múlik el nyomtalanul.

Manapság lényegében mindent ökoturizmusnak neveznek, ami valamilyen módon kapcsolódik a természethez. A valódi ökoturizmus két fő szempontja ezzel szemben mindig és mindenhol világos: az ökológiai lábnyomunk csökkentése és a meglátogatott közösség támogatása. Az ökoturizmus tehát egy szempont, egy törekvés, ami érinti az utazás módját, az igénybe vett szállás típusát, azt, hogy hogyan étkezünk és milyen tevékenységeket végzünk vendégeskedésünk során. Lehet-e és lesz-e a fenntarthatóság a turizmus célja és lényege? Nézzük, milyen lehetőségeink vannak ökoturistaként.

A fenntartható jövő felé vezető úton számos útelágazás vár ránk. Melyik irányba menjünk? Fejlesszünk minél olcsóbb napelemmel működtethető elektromos autókat? Hozzunk létre önellátó kisközösségeket? Ültessen mindenki fát? Kérdésekből rengeteg van, egy azonban biztos: változtatnunk kell, lehetőleg minél hamarabb.

Bár a várost és a természetet hajlamosak vagyunk egymástól élesen elválasztani, valójában egy zsúfolt, zajos betondzsungel is sok élőlénynek adhat otthont. A városlakó állatokért és növényekért mi magunk is sokat tehetünk, akár a saját kertünkben, az erkélyünkön vagy akár úgy is, ha csatlakozunk egy civil egyesület, kerületi szerveződés vagy kutatóintézet helyi természetvédelmi munkájába.

Összegyűjtöttünk öt hangulatos települést, amelyeknek kifejezetten jól áll az ősz, és ebben az évszakban talán még szebbek, mint máskor. Budapest-közeli különleges városok, ahol akár egy egész napot eltölthetünk. Szubjektív válogatás következik.

Rozsérő körte, húsvéti rozmaring, cigányalma, tüskés körte. Mondanak ezek a nevek még valamit a 21. században? Ismerjük még ezeknek a gyümölcsöknek az ízét? Egyes régi gyümölcsfajták sajnos már tényleg eltűntek, de biztató, hogy számos olyan is van, amelyik egyre népszerűbb. De vajon meg lehet menteni egy almafajtát, ha már csak egyetlen egy fát találunk belőle az Őrségben?

Azt sokan tudják, hogy a mocsári teknősök télre a tavak, holtágak aljára húzódnak, és beássák magukat az iszapba, de vajon hogy nem fulladnak meg?

Ha az univerzumba nézünk, akkor valójában a múltunkat fürkésszük. De vajon meddig röppenhetünk vissza a múltba amatőr eszközökkel, és milyen mélyre látnak a profi távcsövek? Május legszebb asztrofotója segítségével ezekre is választ kapunk.

Mi mégis azt csinálunk belőle, mert medvecsengőket sorsolunk ki az olvasóink között.

Az utóbbi hetekben a Tátrában is nagy mennyiségű csapadék esett, ami miatt megemelkedett a tavak és a patakok vízszintje, és sok helyen veszélyessé vált a túrázás.

Az Alsóberecki Természettudományi Múzeum élő közvetítés segítségével teszi elérhetővé egyedülálló gyűjteményét.